A kamatstop általános kiterjesztése a kis- és középvállalkozások hiteleire tovább torzítja a piaci viszonyokat, megkérdőjelezi a magánjogi szerződések jogi kötőerejét – közölte a Magyar Bankszövetség pénteken. A közleményük szerint a bankok alapvető érdeke, hogy ügyfeleik fizetőképessége fennmaradjon, teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak. Azt írták:

A bankok eddig is célzottan segítettek a rászoruló ügyfeleken, s továbbra is partnerek minden erre irányuló méltányos és arányos megoldás kialakításában. A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos".

A Bankszövetség szerint a banki terhek ilyen magas szintje és a szerződéses viszonyokba való utólagos beavatkozás okozta bizonytalanság mostanra elérte azt a kritikus szintet, aminek nem lehet más eredménye, mint a lakossági és vállalati hitelezési aktivitás jelentős visszaesése. Azt hozzátették, a nehéz körülmények között is bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében, de csak a célzott intézkedések jelentenek szerintük hatékony gazdaságtámogatást, az általános eszközök fokozatos kivezetése elősegíti a fogyasztók és vállalatok alkalmazkodóképességét és valódi piaci működését.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az október 22-i kormányinfón jelentette be (képünkön), hogy november 15-étől a kis- és középvállalkozások hiteleire kamatstopot hirdet a kormány. Ennek részletes szabályozása egy október 26-i kormányrendeletben jelent meg, amely október 27-étől hatályos. A kamatstop a kkv-k hiteleinek nagyjából 40 százalékát érinti. Az ilyen, változó kamatozású kölcsönök összege 60 ezer kkv-nál megközelíti a 2000 milliárd forintot.

A kamatstop költségét kb. 80 milliárdra teszi a kormány, ezt a bankok viselik majd, a fedezetét pedig Nagy Márton szerint az adja, hogy a növekvő kamatok miatt növekedett a bevételük is.

Minden, amit a vállalati kamatstopról tudni kell

Megjelentek a kis- és középvállalatok hiteleire bevezetett kamatstop feltételei. Hatvanezer kkv 2000 milliárd forint összegű kölcsönét érinti.