Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az MNB nekilátott a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz lekötésének: az első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderen 2100 milliárd forintot fogadott be a bankoktól, az összeg után 14,14 százalék kamatot fizet nekik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtartotta első hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat – közölte a jegybank.
Az október 5-i változó kamatozású, 2 hónapos betéti tenderen 14 bank adott be ajánlatot összesen 2146 milliárd forint értékben, amelyből az MNB 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. A 2 hónapos futamidejű ügylet lejárati értéknap 2022. december 1. Az elfogadott ajánlatok súlyozott átlagos felára — az egyhetes betéti ráta fölött — 1,14 százalék volt.
Az egyhetes betét kamata jelenleg az alapkamattal azonos, 13 százalék. A jegybank a kamatemelési ciklust lezárta, így a következő két hónapban ennek változása alapesetben nem várható, de nem zárható ki.
A betéti tender a likviditás szűkítését célzó intézkedéscsomag egyik eleme – magyarázza a jegybank. Ennek része a kötelező tartalékrendszer átalakítása. A tartalékkötelezettség 400 milliárd forintról 2700 milliárd forint közelébe emelkedik. Vagyis a hosszú betéti eszközzel és a bankok által a jegybankban kötelezően tartandó tartalék szintjének felemelésével a jegybank összesen máris több mint 4 ezer milliárd forintot kötött le hosszú távra.
A jegybank Monetáris Tanácsa az augusztus 30-ai kamatemeléssel egy időben döntött a likviditásszűkítő intézkedések bevezetéséről. A likviditásszűkítés azt jelenti, hogy a jegybank igyekszik kiszívni a fölös pénzt a pénzügyi rendszerből, hogy javítsa a monetáris transzmissziót. Vagyis hogy a jegybanki kamatemelések hatása jobban megjelenjen a pénz- és tőkepiaci termékekbe, például a rövid lejáratú állampapírok hozamába.
A pénzügyi rendszerben eddig ugyanis közel 10 ezermilliárd forint likviditás volt – nem függetlenül attól, hogy a jegybank a koronajárvány idején öntötte a pénzt a gazdaságra.
A jegybank legalább 5 ezermilliárd forint likviditást kíván hosszú távon lekötni. Ennek hatalmas ára lesz, a kötelező tartalék kamata az alapkamat (13 százalék), a mostani 2 hónapos betéti tenderen átlagosan 14,14 százalékos kamat alakult ki (ha nem változik az egyhetes betét kamata, ennyi is marad). Még egy eszköz élesítése van hátra, a rendszeres diszkontkötvény-aukciók elindítása (a kamat szintén az alapkamat, tehát 13 százalék).
A jegybank az első félévben történelmi, 200 milliárd forintos veszteséggel zárt – köszönhetően az emelkedő kamatoknak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
