Visszalép az orosz gáz hatósági ármaximalizálásának tervétől az Európai Unió vezetősége, a rendkívül magas gáz- és áramárak miatt kimagasló nyereségre szert tevő energiacégek megadóztatása viszont továbbra is ott van az energiaár-letörő akciócsomagjának tervezetében, írja a Guardian, miután betekintést nyert egy friss, belső használatra szánt EU-s dokumentumba.

Az "elektromossági vészhelyzeti eszköz" munkacímen futó szabályozástervezetben sem az orosz, sem az egyéb gázimport ársapkája nem szerepel már. Az uniós energiaminiszterek terveit bemutató pénteki sajtótájékoztatón emelték be az orosz gázársapkát, mint a gáz tőzsdei árának száguldását megfékezni hivatott intézkedést. A koncepciót mások mellett Franciaország és Lengyelország is támogatta, Németország már kételkedve fogadta, mondván, megosztottsághoz vezetne az unión belül, több, az orosz gázszállításnak jobban kitett EU-tagállam pedig heves tiltakozással fogadta, Ausztria és Szlovákia mellett Magyarország is. Szijjártó Péter szerint ez valójában nem is ársapka, hanem bújtatott szankció lenne, és az orosz gázcsapok teljes elzárásához vezetne.

Korlátozná az EU az orosz gáz árát, Szijjártó szerint ez abszurd

Összeült az európai energetikai miniszterek tanácsa, hogy megvitassák, mit tehet az EU a növekvő áramköltségek ellen. A négy fő elemből álló javaslat legnagyobb volumenű pontja az, hogy a miniszterek korlátoznák az orosz gáz felvásárlási árát az EU-ban.

Az ellenkezés hatására rögtön pénteken felmerült a javaslat, hogy akkor ne csak az orosz, hanem minden importgázra állapítsanak meg egy ármaximumot. Ennek hírére rögtön reagált az EU legnagyobb cseppfolyósgáz-ellátója, az Egyesült Államok is, a washingtoni központú Center for Liquefied Natural Gas közleményben hívta fel a figyelmet a piactorzító hatásokra és szándékolatlan negatív következményekre. Pénteken végül abban maradtak az energiaminiszterek, hogy az ársapkát még alaposan át kell gondolni – a friss tervezeti dokumentum alapján ezt tehát végül elvetették (a javaslat végleges verziójában ez persze még változhat).

Amire továbbra is nagy hangsúlyt fektet a javaslat, az a nagy nyereséget szakító energiacégek megadóztatása, mert ezt nagyobb egyetértésben támogatják a tagállamok. Ennek lényege, hogy a nem gázból származó villamos energia előállítási költsége és az áram piaci ára között most óriási a különbség, vagyis az atom- vagy zöldenergia-termelők most kiugró profitra tesznek szert. Az ő eladási árukat limitálnák, és az áram árának fennmaradó részét a nehéz helyzetben lévő fogyasztók és cégek megsegítésére költenék.

A pénteki javaslatok között volt az is, hogy akkor már a fosszilis energiacégeket is megterhelnék, kivetnének rájuk egy úgynevezett szolidaritási díjat, ezt is a problémák kezelésére vagy zöld beruházásokra fordítanák. A belsős dokumentum azzal számol, hogy az olaj-, szén- és gázcégek nyeresége meg fog ötszöröződni 2022-ben. Ez a "váratlan" és "többletprofit" nem gazdasági, befektetési döntések eredménye, hanem az Ukrajnában dúló háború miatt kialakult kiszámíthatatlan energiapiaci fejlemények hatása.

A szöveg nem tesz javaslatot a különadó mértékére. Szerepel benne ugyanakkor a pénteki javaslatok közül a csúcsidőbeli energiafogyasztás mérséklése is. A tagállamoknak meg kellene egyeznie a célszámokban – de ezekre a tervezet szintén nem tesz javaslatot.

Az irányadó holland gáztőzsde árai egyébként már pénteken csökkenni kezdtek, a megelőző napi, átlag 220 euró per megawattórás árról 207 euróra csökkentek. Hétfőn tovább folytatódott a piac megnyugvása, akkor 190 euró lett az átlagár, kedd délelőtt pedig rövid ideig 181,5 euróért is lehetett gázt vásárolni.