Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szépen nőtt a GDP a második negyedévben, az áruhiány azonban eközben egyre súlyosabb. A biztonsági üzemanyag-tartalék szintje soha nem zuhant még akkorát, mint idén, az aszály pedig fél évszázada nem volt ekkora. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
6,5 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben – tette közzé a KSH. Az idei első három hónaphoz képest 1,1 százalékos volt a növekedés. A Magyar Nemzeti Bank pedig azt tette hozzá: ugyan még mindig nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, öt éve nem volt egy olyan negyedév sem, amikor annyira keveset tettek félre a magyarok, mint idén április és június között.
Annak, hogy ennyire jó adatot látunk, 3+1 fő oka volt. A kormányzati osztogatás miatt nagyon sok pénzt költhettek az emberek április és június között, az ipar még csak úgy érzi meg a háború hatásait, hogy nagy a drágulás, de a termelésnek nem kellett leállnia, és persze 2021 tavaszán még sok leállás volt a szolgáltató szektorban, tehát fontos a bázishatás is. A +1 ok, ami nem annyira a növekedést magyarázza, hanem azt, hogy jobb a helyzet, mint amilyennek sokan érezhetik, az: nagyon sok rossz fejlemény már előre jelezhető, de még nem látszik az április-júniusi számokban.
Az év nagyon kellemetlen fejleménye az, hogy az EU egyik legnagyobb inflációja a mienk (júliusban épp a hatodik legnagyobb), de az is, hogy az áruhiány a hétköznapjaink része lett. Alapvetően a kínálati oldali problémák okozzák az áruhiányokat és az egyre gyorsuló inflációt, de egyáltalán nem segít, hogy a kormány az árstopokkal belebuherál a piaci önszabályozásba.
Érdekes kérdés, mennyire fontos maga a növekedési adat akkor, amikor óriási a drágulás közben, az infláció az, amit mindenki azonnal megérez. Úgy tűnik, a kormány egy tanulságot levont a 2008-2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Számtalan kérdés, téma merült fel a katásokban most, hogy a kormány megszünteti eddig ismert formájában az egyik legegyszerűbb adózási formát. Szakértők segítségével próbáltunk válaszokat találni a legfontosabb kérdésekre – majd a cikkünk hatására annyi újabb olvasói kérdést kaptunk, hogy egy második anyagban is folytattuk a válaszok összegyűjtését.
Megnéztük például, milyen előnyt jelenthet, ha valaki katáról átalányadózásra vált, és mi a teendője annak, aki szeptembertől fog átalányadózni. Sokakat érdeklő kérdés volt az is, lehet-e gazdasági tevékenységet folytatni a végelszámolás alatt, ha valakinek katás bt-je van, de ez után csak egyéni vállalkozóként katázhat. Azt persze így is ajánljuk, hogy beszéljenek könyvelővel – több olvasónk is jelezte ugyanis, hogy még nem tette ezt meg, most viszont szinte csak olyan adózási formákra lehet áttérni, amelyek megkövetelik a szakértelmet.
Amíg Budapesten a viharriasztást figyelték augusztus 20-án, az ország sok városában nem volt kérdés, hogy nem tartanak tűzijátékot idén. Ennek a fő oka a pénzügyi helyzet volt, de hosszú távon a környezetkímélés miatt is érdemes elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az ünnepi durrogtatásnak. Volt már arra is példa, hogy a szállópor mértéke egy órával a tűzijáték után a lakóházak között háromszorosan meghaladta a napi átlag köbméterenkénti 50 mikrogrammos egészségügyi határértéket.
A környezettel kíméletesebb tűzijátékok tisztán égő, nitrogénalapú üzemanyaggal működnek. De jó opció lehet a fényfestés is – ilyet tartottak idén Tihanyban – vagy épp a lézershow, netán a drónozás. Utóbbira volt már példa Budapesten is, igaz, nem önálló programként, hanem a tűzijátékot kiegészítve.
A hét képe: előbukkant egy második világháborús hajóroncs, olyan alacsony a vízállás a Dunán.
Csupán a struktúra változott, a feladatok ugyanazok – mondta a HVG-nek adott interjújában Vitézy Dávid, aki szakterületi államtitkárként irányította a Nemzeti Közlekedési Központot, amíg azt egy hónap alatt meg nem szüntették. Szóba került az is, hogy miért nem vezették be német mintára a 9 eurós bérletet. Azt mondta, magánszemélyek számára továbbra is elérhető a hatósági áras üzemanyag – október 1-jéig egész biztosan –, tehát az a helyzet, ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn.
Vitézy arról is beszélt: most épp egy olyan közlekedésszervezőn dolgozik, amely a MÁV, a GYSEV, a HÉV és a Volán menetrendjét együtt kezeli. Arra a kérdésre, hogy reális-e a 2024-es főpolgármester-jelöltsége, annyit válaszolt: most nem foglalkozik fővárosi ügyekkel, nem gondolkozik ilyesmin.
Soha nem zuhant még akkorát az ország biztonsági üzemanyag-tartalékának szintje, mint idén – közölte kérdésünkre a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A stratégiai készletek augusztus 15-i állása 74 napnyi fogyasztásnak felel meg. Július végén még 84, a nyár elején pedig 90 napra elég készletünk volt. Hivatalosan ennyi, 90 napra elegendő tartalék kell, hogy rendelkezésre álljon, de ettől néha azért el lehet térni.
Nem meglepő, hogy a legnagyobb esést a két árstopos terméknél látják. 95-ös benzinből június 30-án 285,8 millió liter volt tartalékban, ez augusztus 15-én már csak 264,5 millió liter volt. Motorikus gázolajból pedig 480,6 millió liter volt félretéve, ez most 304,1 millió literre csökkent.
Ötven éve nem volt akkora aszály Magyarországon, mint idén nyáron, és ezen egy-két esőzés sem segít. A szárazság az ország termőföldjeinek felét érinti, egymillió hektárt. Sirkó Zoltán kertészmérnök videónkban arról beszélt: a megoldás nem feltétlenül az öntözés. Lenne módszer, amivel a többség számára is kezelhetőbb volna az aszály, de ehhez a teljes agrárpolitikát újra kellene gondolni a szakértő szerint. Az agrártárca épp cikkünk megjelenése előtt jelezte: kibővíti a támogatások körét új megoldásokra is az aszály elleni harcban.
Az állam eközben az önkormányzati vízművekre tett egy visszautasíthatatlan ajánlatot. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arról írt a polgármestereknek megküldött levelében, hogy nem maradt más választásuk, adják át a vízművagyont is a feladatokkal együtt az államnak. Igaz, közben az is kiderült, hogy ez nem annyira egyszerű, sok önkormányzat érthető okokból nem szívesen válik meg a milliárdos vagyontól.
A GKI pedig arról készített egy kutatást: a legtöbb magyar vállalkozás érzékeli ugyan a klímaváltozás hatásait, de 50 százalékuknak van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, és mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédelmi projektekbe.
A kormány ígéretei és az állami milliárdok ellenére borzasztó messze kerültünk attól, hogy újra buszgyártó nagyhatalom legyünk. Ha az Ikarus legnagyobb darabszámának a tizedét, 1400–1500 autóbuszt képes lenne legyártani a hazai buszipar és ennek a mennyiségnek a fele exportra kerülne, már elégedettek lehetnénk, de ma még ettől is nagyon messze vagyunk. Annak jártunk utána, hogy mindennek mi áll a hátterében.
Az egyik legfőbb probléma az, hogy hiányzik az innováció – a mai magyar buszipar nagyjából ott tart, ahol 12-15 éve tartottak a nagy gyártók. Az összeszerelés minősége borzasztó, és a hazai buszgyártók prominensei sokszor értetlenül állnak az előtt, hogy néhány milliárd befektetése után nem jönnek azonnal az eredmények. Az állam pedig ad pénzt, csakhogy nyakló nélkül támogat szinte bárkit, a pénz elköltését pedig semmilyen szinten nem ellenőrzi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
