Szakított a 0,5 és 1,0 százalékpontos kamatemelésekkel a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely keddi döntésével 1,85 százalékponttal (185 bázisponttal) 7,75 százalékra emelte az eddig 5,9 százalékos alapkamatot. Az MNB november óta pörgette fel a kamatemeléseket, hogy fékezze az elszabadulni látszó inflációt, amelynek éves mértéke májusban már 10,7 százalékot tett ki, az élelmiszerek ára pedig egy év alatt átlagban 18,6 százalékot emelkedett. Ekkora egyszeri kamatemelésre azonban nem volt még példa, az elmúlt hónapokban egy százalékpont volt a maximum.

A kormány ugyan nemrégiben októberig meghosszabbította az árstop intézkedéseket, ami az érintett alapvető élelmiszerek, az üzemanyag és a rezsi drágulását meggátolja, de a jegybank legújabb prognózisában már 11-12,6 százalékos éves inflációt vár 2022-re. Szinte mindenki arra számít, hogy a nyári hónapokban még a májusinál is nagyobb lesz a pénzromlás – az árstopok fenntartása ellenére is. A hvg.hu aktuális árkörképe mindenesetre azt jelzi, hogy az élelmiszerek drágulásának még messze nem vagyunk a végén.

A Magyar Nemzeti Bank ugyan hivatalosan az infláció ellen küzd, de nyilvánvalóan befolyásolja a döntését a forint árfolyama is. Már csak azért is, mert ez is kihat a pénzromlásra. Az ukrán–orosz háború óta a forint nagyot gyengült, és a legutóbbi kamatemelésnek sem volt erre tartós visszafogó hatása – emlékeztet a Bank360.hu gyorselemzése. Ezt jól mutatja, hogy a forint euróárfolyama második nekifutásra júniusban átvitte a 400-as szintet, ami történelmi mélypont. Ráadásul némi korrekció után mostanra tartósan többet kell fizetni az euróért 400 forintnál. Ez tovább drágítja az importból származó termékeket, és a külföldi nyaralásra utazók számára is rossz hír. Emlékeztetőül: a háború kitörése előtt, február második felében még 360 forintnál olcsóbb volt az euró. A nagy kérdés most az, hogy a szokatlanul magas kamatemelés képes lesz-e arra, amire az eddigiek nem. A forint mindenesetre heves erősödéssel reagált, csaknem 396-ig ment vissza az árfolyam, de aztán hamar korrigált.

A hitelfelvevőknek arra kell számítaniuk, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jegybank kamatemelései előbb-utóbb megjelennek a banki ajánlatokban, különösen az ilyen szokatlanul nagymértékű, 1,85 százalékos. A kölcsönök kamatait közvetlenül jobban befolyásolja a jelenleg irányadónak számító egyhetes jegybanki betéti kamata, amennyit bankoknak az MNB fizet a nála elhelyezett pénzért. Ezt a jegybank júniusban kénytelen volt extra megemelni, amikor a forint tartósan átütötte a 400-as árfolyamszintet, és az USA-ban is nagy kamatemelés történt.

Virág Barnabás MNB alelnök a Monetáris Tanács keddi ülését követően bejelentette, hogy a jelenleg 7,25 százalékos egyhetes betéti kamat összeolvad az alapkamattal, azaz csütörtökön egy újabb 0,5 százalékpontos emeléssel ennek a szintje is 7,75 százalékra emelkedik. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy szükség esetén a későbbiekben ismét különváljon a két kamat.

A kamatstop év végéig történő meghosszabbítása ugyan meggátolja, hogy az érintett jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezt az emelkedést, de az új lakáshitelek és személyi kölcsönök árában kőkeményen meg fognak jelenni a mostani jegybanki lépések is. Az áthárítás mértéke ugyanakkor csökkenhet, hiszen a bankoknak arra is figyelniük kell, mekkora az a kamatszint, amennyiért az ügyfelek még hajlandóak kölcsönt felvenni. Az elmúlt hónapokban már arra is volt példa, hogy egyes bankok akciósan vagy tartósan csökkentették a jelzáloghiteleik kamatát, de azért a többségnél még inkább az volt a jellemző, hogy újabb és újabb kamatemeléseket hajtottak végre a kölcsönajánlataikban. Az a közeli napokban derülhet ki, hogy a szokásos hó eleji kamatmódosításokkor hogyan reagálnak a mostani jegybanki döntésre a bankok a hitelajánlataikban – írja a Bank360.hu.