Sokkal több kamatot kellett fizetnie a jegybanknak, mint korábban, így annak ellenére nőtt a vesztesége, hogy a devizaárfolyam változása 146 milliárd forintot hozott.
Beadta a Magyar Nemzeti Bank a parlamentnek a 2021-es tevékenységéről szóló beszámolót. Ebből kiderül, hogy tavaly 57,1 milliárd forint veszteséggel zárt.
Ez nem olyan gond, mint ha egy vállalkozás hozott volna össze nagy mínuszt, az MNB-nek nem az az elsődleges feladata, hogy profitot termeljen, de az elmúlt években sokszor jól jött az államnak, hogy a saját nyereségéből még támogatni tudta a költségvetést. Ezúttal a veszteség ellenére is segített az államnak: 2021-ben az eredménytartalékból 250 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.
Ha nem gyengült volna 2021-ben a forint, még nagyobb is lett volna a veszteség, de a devizaárfolyam-változásból származó eredmény 146,2 milliárd forint lett.
A kamat- és kamatjellegű eredmény 72,6 milliárd forintos mínusz lett. Ennek a fő oka az, hogy az MNB egyre több kamatot fizetett ki – az év második felében fokozatosan emelték a kamatokat, ezt pedig az új jegybanki programok hatására emelkedő kamatbevételek nem tudták teljesen ellensúlyozni. A legnagyobb negatív tétel mínusz 105 milliárd forinttal a nem túl sokat mondó „egyéb eredménytényezők” sor lett – ide tartoznak a banküzem működési eredményei, a céltartalék- és értékvesztés-elszámolások, vagy épp a felügyeleti tevékenység eredménye. Az MNB erről annyit írt, hogy a működési költségek növekedése és a monetáris célú értékpapírok utáni értékvesztés okozta a veszteséget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.