Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Két hónappal meghosszabbította a kormány az árstopot; a Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelországnak és Bulgáriának; megindult a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Sokáig csak találgathattunk, mi lesz az eredetileg május 1-ig bevezetett árstoppal, aztán Orbán Viktor bejelentette, július 1-ig meghosszabbítják azt. A kormány meghosszabbította a benzinár maximálásának határidejét is július 1-ig, és a kis benzinkutak támogatását is. A kereskedők kompenzációját nem bővítik ki, szerintük a kiskutasoknak elég lesz az eddigi támogatás, az élelmiszerláncok pedig majd megoldják maguk valahogyan. A hvg.hu podcastjában, a Fülkében arra kerestük a választ, mekkorát üt majd, ha szembejön a valós ár, és okozhat-e áruhiányt az árak mesterségesen alacsonyan tartása - vagy éppen az, hogy az egész világon meghaladja a kereslet a kínálatot.
Eközben nyugdíjemelést is bejelentettek, amivel valójában csak az inflációhoz igazítják a nyugdíjak növekedését, csak a törvényben előírt november helyett picit előbb.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is arról beszélt, hogy az árstop hosszú távú fenntartása áruhiányhoz vezethet. A Független Benzinkutak Szövetségénél úgy számolnak, hogy a kis, családi kutak május végéig bírhatják a benzinárstopot. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, beruházásokat, beszerzéseket ütemezhetnek át. Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: a csirketartóknak azonnali segítségre van szükségük, mert jelentősen nőttek a költségeik, miközben árat nem emelhetnek. Csányi Sándor OTP-vezér eközben azt említette meg egy beszédében, hogy el kellene engedni a rezsi szinten tartását. Az élelmiszeripar más ágazataiban sem egyszerű a helyzet, például már keresik a napraforgóolaj alternatíváit, miután az orosz–ukrán háború miatt leálltak a szállítások, fogynak a készletek, és az idei termelés feltételei sem biztatók.
A Magyar Nemzeti Bankban mindenesetre úgy számolnak, hogy az egész éves infláció 9 százalék fölött lehet. Matolcsy György a jegybank újabb nagy, 100 bázispontos alapkamat-emelése után - amelyet két nappal később az irányadó egyhetes betéti kamat emelése is követett - sajtótájékoztatón beszélt arról: „a vitathatatlan sikereink következtében elromlottak a pénzügyi egyensúlyok”, ezért egy kétéves programról szóló javaslatot ad hát hamarosan az MNB a kormánynak.
A Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelországnak és Bulgáriának, miután a két ország kormánya nem ment bele, hogy az oroszok egyoldalúan átírva a szerződést rubelben kérjék a gáz árát. Erre válaszul Európa egyre több országa már az orosz gázról való teljes leválást kezdte el kommunikálni, a földgáz ára kilőtt, Ursula von der Leyen arról írt, hogy a a lengyeleknek és a bolgároknak a szomszéd országok segítenek, és összehangolt lépés jön az orosz zsarolás ellen. Már amennyire most Európában bármi is lehet egységes, az azért már látszik, hogy nem lesz teljesen közös a fellépés. Magyar szempontból rosszul hangzott, amikor a bolgár miniszterelnök szólt, hogy felülvizsgálják a tranzitszerződéseket is – ide Bulgária felől is sok gáz érkezik -, de azonnali probléma nincs az itteni ellátással. A reális jövőkép így sem a gáz árának csökkentése vagy szinten tartása.
Megkérdeztük Gulyás Gergelyt a kormányinfón, a magyar kormány megbízható cégnek tekinti-e a Gazpromot, ő pedig azt felelte: „Annak alapján ítéljük meg a szerződéses partnereinket, hogy velünk szemben teljesítenek-e, és egyelőre szerződés szerint történik a teljesítés”. Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy a gázellátás nem filozófiai kérdés. Azt is elmondta, hogy Magyarország – egész pontosan az MVM CEEnergy - teljesíti a Gazprom által bevezetett új fizetési szabályokat, ellentmondva annak, amit az EU energiaügyi biztosa kért. Az is kiderült: a háború kitörése óta Németország vásárolta a legtöbb orosz olajat és gázt.
Hivatalosan is megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Az eljárás 5-9 hónapot vehet igénybe, amelynek végén a tagállamok tanácsa elfogadja az Európai Bizottság javaslatát a pénzügyi intézkedésekről.
Egy háttérbeszélgetésen több problémás területet is megneveztek: a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése, valamint a korrupció ilyen. (A "gyermekvédelmi" törvény meg nem.) Az is elhangzott, hogy ezek a gondok már több mint tíz éve léteznek Magyarországgal kapcsolatban, és mindeddig a magyar kormány nem nyújtott megnyugtató megoldást.
A hét képe: Újranyitott Centrál kávéház, megnéztük, milyen szellemben is kívánják újraéleszteni a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb szentélyét.
A magyar kormány két szövetségese is vereséget szenvedett az elmúlt héten. Franciaországban Marine Le Pen az előzetesen vártnál egy kicsit simábban kapott ki az elnökválasztás második fordulójában – Emmanuel Macron győzelme papírforma volt. Ami azért érdekes, mert Macront sokan kritizálták az elmúlt öt évben azzal, hogy nem érti az átlagembert, a választáson nagy gondja mégsem volt. Valószínűleg azért nem, mert a legtöbb francia életkörülményei javultak 2017 óta, de így is a nyugdíjasok és a diplomások álltak a legnagyobb arányban mögé.
Szlovéniában pedig Janez Jansa miniszterelnök pártja nagyot veszített a parlamenti választáson. Az egyik közvetlen következmény a szlovéniai kampányban is meghatározó témává vált Száva-csoport eladása a magyar NER közelébe, ez az üzlet valószínűleg bukni fog. A Mol terjeszkedése is nehezebbé válhat, a Szlovéniában is megjelent NER-médiából pedig még baj lehet.
Beleegyezett a Twitter igazgatótanácsa: Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolhatja a platformot. Ez önmagában is nagy hír, de az is látványos, hogy mekkora érzelmeket mozgatott meg a bejelentés.
A világ leggazdagabb embere egyébként is egy ritka megosztó személyiség, de még a többi szupergazdaghoz képest is teljesen újszerű a ténykedése, amikor a sokadik új üzletágban próbálja ki magát. Ez, valamint az agresszív kommunikációja egyszerre hordozza magában a zsenikultusz lehetőségét és a súlyos kritikákat, tényleg jó-e az, ha egy ember ennyire meggazdagszik, miközben a világban nőnek a pénzügyi egyenlőtlenségek. Főleg úgy, hogy a techszektor nagy embereit a 10-20 évvel ezelőtti helyzettel ellentétben már nem a világnak új irányt mutató sztárokként kezelik, hanem egy olyan üzletág nagy embereiként, amely kimondottan sok kárt is tud okozni.
Zombi üzemmódra kapcsolt az orosz légi közlekedés a szankcióknak köszönhetően. Oroszország hiába rekvirált több száz nyugati repülőgépet, alkatrészek híján nem fogják tudni üzemeltetni őket, amint elfogynak a most az országban lévő pótalkatrészek.
Persze nem csak az oroszok vesztenek a légi közlekedés szankcióin, az orosz légtér elkerülése több órás kerülőkre kényszeríti Ázsia irányában az európai és az észak-amerikai személy- és teherszállító gépeket. Ettől pedig a globális ellátási láncok még nehezebben működnek.
Német, olasz és magyar helyszíneken folytattak házkutatásokat, miután felmerült a gyanú, hogy a Suzuki dízeljárműveibe a nitrogén-oxidok kibocsátási szintjét meghamisító eszközt építhettek be. Az Eurojust azt gyanítja, hogy a gyártó a valósnál alacsonyabb értékeket bemutató eszközöket tudatosan építette be a dízelmotorokba.
A Magyar Suzuki Zrt. a hvg.hu megkeresésére megerősítette, hogy az általa korábban gyártott dízel járművekkel kapcsolatban vizsgálat kezdődött. A cég azt is állítja, minden jogszabályt betartott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
