Utoljára 1981 őszén volt annyira erős a pénzromlás az országban, mint idén márciusban.
Márciusban az éves bázisú németországi infláció 7,3 százalék volt, 1981 ősze óta a legmagasabb. Februárban 5,1 százalékos inflációt mértek – emlékeztetett a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.
Az árucikkek ára márciusban 12,3 százalékkal emelkedett éves bázison a februári 7,9 százalék után. Ezen belül pedig az energiaárak 39,5 százalékkal nőttek a februári 22,5 százalékos éves áremelkedés után.
Az élelmiszerárak emelkedése a februári 5,3 százalékról 6,2 százalékra gyorsult márciusban, a szolgáltatások ára a februárival megegyező 2,8 százalékkal emelkedett éves bázison. Energiaárak nélkül számítva a márciusi infláció 3,6 százalék, az energia- és élelmiszerárak nélkül pedig 3,4 százalék volt.
Az előző havihoz képest márciusban 2,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, miután februárban 0,9 százalékos volt a havi áremelkedés. Havi összevetésben az energiaárak 16,4 százalékkal nőttek.
Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) éves bázison 7,6 százalék lett márciusra a februári 5,5 százalék után. Havi összevetésben a HICP márciusban 2,5 százalékra emelkedett a februári 0,9 százalékról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.