Az eddig vártnál magasabb lesz az infláció és lassabb a gazdasági növekedés - erről is beszélt a Monetáris Tanács keddi ülése után Virág Barnabás. A forint ellen spekulálnak, de ez ilyen helyzetben természetes szerinte, és ez majd visszafordul, a kérdés, mikor.
A jegybank Monetáris Tanácsa Részletesen foglalkozott az elmúlt két hét eseményeivel és annak magyarországi hatásaival – mondta el Virág Barnabás jegybanki alelnök a tanács kamatfolyosót kiszélesítő, soron kívüli döntése után.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének elmondása szerint az ukrajnai háború előtt, az első 1,5 hónapban 7,5-8,5 százalék között lehetett a gazdasági növekedés a nagyfrekvenciás adatok alapján (ilyen példásul az ország villamosenergia-fogyasztása, amiből következtetni lehet a gazdasági teljesítményre). Virág megismételte, hogy februárban 8-8,5 százalék között lehetett az infláció. A maginfláció tovább emelkedett, elérte a 8 százalékot. (A hivatalos adatokat szerda reggel közli a Központi Statisztikai Hivatal.)
Olyan gyorsan változik a környezet, hogy nagyságrendi következtetéseket is nehéz levonni, majd a március végén megjelenő, friss Inflációs jelentés, illetve az abban szereplő előrejelzések lesznek mérvadók - folytatta Virág, aki szerint az biztos, hogy az inflációs kockázatok emelkedtek, a növekedési kockázatok lefelé mozogtak.
Vagyis a háború miatt a gazdasági növekedés várhatóan kisebb lesz a tervezettnél, ugyanakkor az infláció magasabb. Mármint még magasabb, mint az eddig éves átlagban 5 százalék körülre várt ütem.
A háború nem meglepő módon a kockázatkerülés erősödését okozta. A hazai megtakarítók bíznak a forint eszközökben, tartják azokat. A külföldiek állampapír-állománya stabil, de az árazás emelkedett.
A devizapiacon gyorsan változott a helyzet, a külföldi szereplők körében az elmúlt 1,5-2 hétben a forint elleni pozíciók épültek ki. Emiatt az árfolyam komoly leértékelődésen ment át – utalt arra Virág Barnabás, hogy beszakadt a forint árfolyama, az euróval szembeni kurzus hétfőn kis híján elérte a 400-at. Ezeket a pozíciókat idővel le kell zárni – ennek erősítő hatása lesz, kérdés, ez mikor következik be. Ez a háborútól függ. A pozíciók tartásának költsége a jegybankon múlik. Ez növekedni fog – „fájdalmas lesz” - helyezett kilátásba további szigorító intézkedéseket a jegybank alelnöke. Később kérdésre válaszolva azt mondta, a jegybank részben a kamatokkal, és más eszközökkel tudja nehezíteni e pozíciók felvételét, illetve gyorsítani a zárásukat.
Virág Barnabás azt mondta, a spekuláció, a forint elleni pozíciók felvétele szerves része a piac működésének ilyen helyzetben. Most rendkívül kiélezett geopolitikai helyzet van a szomszéd országban. Ez ránk is hatással van.
Az alapkamat módosítását nem tárgyalta a Monetáris Tanács. A stratégia ugyanaz, ami november óta: kitartó, folyamatos alapkamat-emelés. A gyorsan változó környezetre az egyhetes betét kamatának alakításával válaszolnak. Az egyhetes betét és az alapkamat összezárása továbbra is „kiemelt cél” – mondta Virág Barnabás.
Az alelnök hangsúlyozta – illetve megismételte –, hogy a jegybank kész minden eszközzel biztosítani a pénzügyi rendszer stabilitását. Ezzel lényegében elismerte, hogy a jegybank számára nem mellékes a forint árfolyama. Békeidőben a jegybank lépten-nyomon azt kommunikálta, hogy nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.