Az áremelkedést az orosz-ukrán háborútól való félelem mellett a piaci hiány is katalizálja.
A Brent 95,6, a WTI 92,5 dollárra kúszott fel hétfő reggelre – írja a Világgazdaság keddi száma. Az emelkedés azért ad okot az aggodalomra, mert az olajár 2014 óta nem járt 100 dollár fölött. A drágulás oka az orosz-ukrán konfliktus szülte bizonytalanság, valamint a piacon jelentkező olajhiány. Ez utóbbit támasztja alá az a tény, hogy az azonnali piaci és a határidős ár közötti különbség elérte a két dollárt, amit az Erste elemzői rekordszéles résnek tekintenek.
Az elszálló olajárak két szempontból is súlyos károkat okoznak a világgazdaságnak. Egyfelől korlátozzák a növekedési perspektívákat, másrészről pedig tovább növelik az amúgy is magas inflációt. Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője elmondta a lapnak, hogy ez a kettősség aggodalommal töltötte el a világ jegybankjait is, hiszen egyszerre kellene megfékezniük az évtizedes rekordokat döntögető inflációt és megőrizni a járványból kilábaló nemzetgazdaságok növekedését.
Lenne elvileg megoldás a folyamat visszafordítására, legalábbis korábban az volt a menetrend, hogy a rohamos növekedésnek induló olajárakat a piacra hirtelen belépő amerikai palaolajtermelők fékezték meg. Ezúttal azonban nem számíthatunk a segítségükre, mivel a palaolajkészletek az előrejelzések szerint pár éven belül kimerülnének, ha olyan mértékben növelnék a kitermelést, amennyire ezt most a világgazdasági folyamatok igényelnék. A relatíve szűkös palaolaj készletek felfelé tolják a hagyományos kitermelésű kőolaj árát és a megosztott olajkartelltől sem várható komolyabb kínálat bővítés – zárja cikkét a lap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.