Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.
Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.
Az átlagosan négy naponta érkező átcsoportosítások között vannak olyan tételek, amelyeket nagy képzelőerővel sem lehet a járványhelyzethez kötni, azt meg végképp nehéz felfogni, hogy a települések közül miért éppen Karcag kapta a legtöbb támogatást.
Az, hogy egy mennyire fontos kérdés, egy felmérés is mutatja: az Önkéntes Pénztárak Szövetsége kutatásából az derült ki, hogy az év elején a gyerekeseknek visszafizetendő szja-t a legtöbben a meglévő adósságok törlesztésére fordítanák.
A hét képe: jövőre már fel is épülhet az új sikló a Gellérthegyen.
Idén ugyan kifut a legtöbb ingatlanvásárlásra vagy -felújításra szánt állami támogatás, az ingatlanárak növekedése azonban jó eséllyel nem áll meg: a KPMG elemzésében arra mutatott rá, hogy gond nélkül el lehet adni az új lakásokat drágán is, és még mindig emelkedhetnek az árak. Ebben komoly szerepe van annak, hogy a kormány többféle állami támogatással igyekszik ösztönözni a lakásvásárlást – más kérdés, hogy ez a lökés, ha buborékot nem is okoz az ingatlanpiacon, további egyenlőtlenségeket igen. Amíg ugyanis a bérek csak 32 százalékkal nőttek 2013-2021 között, az átlagos négyzetméterárak 124 százalékkal.
Van, akinek persze nem okoz gondot az ingatlanvásárlás: Matolcsy Ádám barátja egy luxusbisztrót vett a Várkert kaszinóban, Jellinek Dániel cége, az Indotek például egy 124 szobás, felújítandó szállodát vásárolt Athénban.
A világjárvány miatt minden uniós tagállamban visszaesett a lakosság fogyasztása, de ez nem változtatott azon az évek óta fennálló tényen, hogy csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál, már a románok is lehagytak minket – derül ki az Eurostat adatai alapján készített összeállításunkból. A magyar háztartások fogyasztása 4,6 százalékkal zsugorodott, ami nem túl rossz. Legalábbis sokkal jobb, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a régiós országok közül nagyobb visszaesést jelent, mint ami Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában bekövetkezett.
Bár a cikkünk alapjául szolgáló adatok még 2020-ból származnak, most sem sokkal jobb a helyzet a világszerte tapasztalható drágulás miatt. Rekordokat dönt például a nyersolaj világpiaci ára, ami akkor is aggasztó, ha Magyarországon egyelőre korlátozzák az üzemanyagok fogyasztói árát. Drágul a krumpli is, és nem is került be a maximált árú termékek közé. A drágulás már olyan váratlan helyen is megjelenik, ahol nem nagyon szoktuk meg: a héten az IKEA jelentette be, hogy emeli árait.
Az emberre nem veszélyes, az állatok körében azonban gyorsan terjedő kór miatt az olaszok kirándulási tilalmat is bevezettek. Bár a betegség Magyarországról sem tűnt még el, hasonló lépést egyelőre nem fontolgatnak a hazai hatóságok – tudtuk meg a Nébihtől.
Ahhoz képest, hogy az unió belső piaca lassan harminc éve működik, sőt, két évtizede közös pénzt használ a közösség országainak többsége, a határon átnyúló szolgáltatások vagy csak döcögve, vagy a lehetőségekhez képest alig működnek. A héten annak jártunk utána, miért csak szabadon roamingolhatunk az EU-ban, de nem igazán fizethetünk elő egy olcsóbb árszintű országban mobilszolgáltatásra, vagy miért számítanak még mindig a rendszer mostohagyerekeinek a Revoluthoz hasonló újbankok.
A technológiai feltételek sok területen adottak lennének, hogy sokkal egységesebb, sokkal versengőbb, és így olcsóbb legyen a (digitális) szolgáltatások piaca az unióban. Ehhez azonban sokkal egységesebb szabályozásokra és adórendszerekre lenne szükség.
Alig vagyunk túl a nyári olimpián, máris kezdődik a téli: a pekingi szervezők ígérete szerint az első karbonsemleges világjáték lesz, szakértők viszont úgy gondolják, már most rendkívüli a környezetkárosítás. Dicséretes a szél- és naperőművek telepítése is, csakhogy az Amnesty International értesülései szerint mindehhez az is kellett, hogy ellenjuttatás nélkül vették el a helyi gazdák földjeit, akik ezzel a megélhetésüket veszítették el.
Pekingben Tokióhoz hasonlóan a koronavírus-járvány árnyékában készül a játékokra, és közben Kína igyekszik nem feladni a pandémia kezdete óta alkalmazott szigorúságot. Ha kell, milliós városokat zárnak le, vagy tesztelnek le mindenkit már néhány eset miatt is.
Ha csak a járvány mutatóit nézzük, persze nincs miért aggódnia a szervezőknek, de azért biztosra mennek. Mint cikkünkben bemutattuk: nézők helyett csak a meghívott jelenlétében zajlanak majd a versenyek, a résztvevőket robotok szolgálják ki, a sportolók, a nézők és a média dolgozói három különálló „láthatatlan buborékban” lesznek, egymástól is távolságot kell tartaniuk, a buborékokba pedig csak két oltással vagy háromhetes karantén után lehet belépni.
A szigor persze nem csak a kínaiak sajátja, ez lett a veszte Novak Djokovicnak is, aki nem tudta meggyőzni az ausztrál hatóságokat, hogy jó oka van arra, hogy még mindig nem kapta meg az új koronavírus elleni védőoltást. A világelső teniszező így nem vehet részt az Australian Openen sem. A szerb teniszezőnek az oltásellenesség ennél többe is kerülhet: szponzorai is visszaléphetnek.
Ez egyelőre elvi lehetőség, a támogatók közül csak a Lacoste jelezte, vizsgálatot indít az ügyben, a többiek a botrány ellenére kitartanak mellette. Ennél nagyobb gond lehet azonban, ha további versenyektől is eltiltják – márpedig a francia sportminisztérium már erre tett utalást, mondván, tőlük nem számíthat különengedélyre egy teniszező sem.
Djokovic persze biztosra megy: még tavaly többségi részesedést szerzett egy olyan biotechnológiai cégben, amelyik a Covid kezeléséhez szükséges gyógyszer fejlesztésével foglalkozik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
