Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat által készített jelentés alapján a teljes magyar társadalom 20,4 százaléka, vagyis több mint 1,98 millió ember élt 2020-ban olyan otthonban, ahol a tető vagy falak átáztak, megpenészedtek, vagy a nyílászárók cserére szorultak – írja az Mfor.hu. Ezen a téren évek óta folyamatos a fejlődés, hiszen 2018-ban még 22,5 százalékon állt ugyanez a mutató – tették hozzá. Az érintettek legtöbbjük keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát, vagyis a 105 529 forintot.

2010 óta lényegesen javult itthon a legszegényebbek lakhatási helyzete, de a régiós adatokkal összevetve nemcsak a V4-es országok, hanem Románia legszegényebb lakói is jobb körülmények közt élnek.

Jobb a helyzet – legalábbis régiós összehasonlításban –, ha azt nézzük, hogy nagyságrendileg hány magyarnak jelent problémát az ingatlanának megfelelő felfűtése. Ez 2020-ban a lakosság 4,2 százalékát, nagyjából 409,5 ezer embert érintett. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország összességében a harmadik a régióban, hiszen a szegénységi küszöb alatt élő románok közel negyedének (23,4 százalék) és a szlovákok 19,2 százalékának okozott gondot a fűtés. A helyzet Csehországban a legjobb, ott 6,8 százalék szembesült ezzel a problémával.

Bár a többség számára feltehetően természetes a fürdőszoba megléte, még mindig sok háztartásban nincsenek megfelelő tisztálkodási lehetőségek – igaz, a helyzet javul. Az Eurostat számai alapján 2020-ban a magyarok 1,6 százalékának hiányzott otthonából egy zuhany vagy fürdőkád, a probléma így nagyjából 156 ezer embert érintett.

Az Mfor két évvel korábbi cikkében még 381 ezer olyan magyarról írt, akiknél nincs beltéri, lehúzható angol wc. Míg 2018-ban a lakosság 3,9 százaléka volt kénytelen nélkülözni ezt az alapvető szükségletet, 2020-ra ez a szám jelentősen lecsökkent 1,6 százalékra. Így csakúgy, mint a fürdési lehetőségek esetében, szintén nagyjából 156 ezren voltak kénytelen megfelelő mellékhelyiség nélkül élni.