A meghatározott élelmiszerek – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – árának februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A döntés szerintük védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, vagy az importáruk mennyiségének növekedése sem.

A NAK fontos eredménynek tartja, hogy a hat termék árának átmeneti maximalizálását előíró szabályozás az esetleges áruhiány elkerülése érdekében a kereskedőket, és nem a beszállítókat kötelezi garantálni az érintett termékek jelenlétét a boltokban. A kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a 80 milliárd forintot, az agrárkamara pedig azzal számol, hogy a mostani intézkedés a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb 5-10 százalékát érintheti.

Az agrárminiszter szerint az élelmiszerárstoppal üzennek a piacnak, hogy nem félnek meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem

Az élelmiszerárstopot Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be néhány napja. Az ellenzék nem rajong ötletért, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig úgy fogalmazott, ez Orbán beismerése arról, hogy a gazdaság tragikus állapotban van.

A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az árrögzítés nem vonatkozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak beszállítói áraira. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a hatályosan alkalmazott beszállítói árakat kell majd fenntartani, azaz a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozva.

Az agrárkamara szakértői szerint nagyon alacsony a valószínűsége a jelentős távolságból érkező olcsó importáru megjelenésének. Másik beszállítókra átállni egyrészt időigényes folyamat lenne, másrészt a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. A szabályozás átmeneti jellege – február 1-je és május 1-je között él – miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról – tették hozzá.

A kamara felidézte, hogy a beszállítókat védi a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is, amely szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.

Addig jó, míg Kádár él, avagy le lehet törni az árakat a 3,60-as kenyérrel?

A Fidesz árrögzítő lépései nagyban emlékeztetnek a tervgazdaság árszabályozására, ám van egy nagy különbség a kettő között: az csak hiánygazdaságban tudott működni, igaz, túl nagy sikerrel még ott sem. Visszatekintés a 19 évig érvényes árcetlitől a határon megállított olajárakig.