A pasta ára Itáliában csaknem 40 százalékkal emelkedett, Belgiumban egymillió embernek okoz gondot a rezsiszámlák befizetése, az energiaárak megugrása pedig egész szektoroknak okoz gondot a fémkohászattól a cukrászatig az egész Európai Unióban. Mikor lesz ennek vége? - ezt kérdik a családok éppúgy, mint a politikusok, akiknek szembe kell nézniük a frusztrált szavazótáborral.

"Azok a tényezők, amelyek az inflációt okozzák az Európai Unióban lassan gyengülnek, de valószínűleg nem olyan tempóban, ahogy azt vártuk" - fogalmazta meg a brüsszeli reményeket a pénzügyi biztos. Paolo Gentiloni rámutatott, hogy "nagy politikai és szociális problémáról van szó különösen akkor, ha a bérek nem emelkedenek elég gyorsan".

Keleten gyorsabb a drágulás

Átlagosan 5%-os az infláció az eurozónában, ehhez képest Keleten, ahol a bérek alacsonyabbak, az áremelkedés gyorsabb. Litvániában például meghaladja a 10%-ot. (10,7% volt a decemberi mutató). A fő ok az energiaár növekedése, amely a háztartásoknak is gondot okoz. "Nem mindenki tudja fizetni a rezsiszámlákat, és az eladósodás villámgyorsan növekszik" - mondta a helyzetről egy háziasszony Vilniusban a Politico tudósítójának, aki arról írt, hogy a fűtésszámlák összege 140%-kal nőtt a balti országban.

A közgazdászok azt a kérdést teszik fel, hogy vajon ár-bér spirál felé halad-e az Európai Unió? Az Európai Központi Bank szerint ennek egyelőre kicsi a kockázata, mert az infláció átmeneti jelenség.

Ebben nem mindenki ennyire biztos. "Nagyon nehéz ma megmondania a közgazdászoknak, hogy vajon az infláció átmeneti jelenség-e vagy sem. Szerénynek kell lennünk , és bevallanunk, hogy egyelőre nem tudjuk" - mondta a Politiconak Paul De Grauwe jeles belga közgazdász, aki London School of Economics professzora.

Az Európai Központi Bank jelenleg kitart álláspontja mellett, és ezért nem tervezi a kamatláb emelését az idén. Frankfurtban úgy vélik, hogy az inflációs mutató visszatér a 2%-os sávba 2023-ban és 2024-ben.

A probléma az, hogy sok uniós tagállamban idén tartanak választásokat - a többi között Magyarországon és Franciaországban. Az infláció pedig növeli a politikai kockázatot.

Válságelhárító intézkedések

Itáliában a kormány 3,5 milliárd eurós alapot hozott létre a rezsiproblémák enyhítésére. Mario Draghi miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: "a kormány támogatása fontos, de nem elegendő a problémák megoldására. Ehhez az szükséges, hogy a szolgáltatók, akik nagy pénzeket keresnek az áremeléssel, hozzájáruljanak a problémák megoldásához". Franciaországban 4% alatt akarják tartani a rezsiköltség idei növekedését. Bruno LeMaire pénzügyminiszter nemrég jelezte, hogy dolgoznak egy ilyen csomagterven.

Bulgáriában a fűtési szezon végéig befagyasztották a rezsi árakat. Ezen a szolgáltatók nagyon felháborodtak, de az Európai Unió legszegényebb országában nemigen volt más választása az új kormánynak, amely különben piacbarát elveket vall.

Csehországban, Lengyelországban és Romániában az áfához nyúltak hozzá, hogy enyhítsék az áremelkedés hatását. Magyarországon néhány élelmiszer árát fagyasztották be - emlékeztet a Politico.

Az energiahidra

A döntéshozók drámája az, hogy a probléma alapjával, az energiával nemigen tudnak mit kezdeni, hiszen hosszú távú, sok milliárd eurót felemésztő programokról lenne szó, miközben a közvélemény gyors megoldást követel. A gáztárolzkat nem lehet pénzügyi döntésekkel feltölteni. Az energiaárak viszont 26 százalékkal növekedtek decemberben az egy évvel korábbihoz képest.