140 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek az, hogy január 1-jétől a 25 éven aluli munkavállalóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – számolt a GKI Gazdaságkutató Zrt. A becslés az alapján készült, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal legfrissebb, 2020-as adatai szerint abban az évben 95 milliárd forint lett volna a döntés költsége, és közel 450 ezer fiatalt érintett volna, azóta azonban sokkal többen dolgoznak közülük.

Persze azt, hogy még a válság mélypontján is közel félmillió 25 éven aluli dolgozott, azzal együtt érdemes kezelni: ebben a korosztályban jellemző az alkalmi, valamint a diákmunka, amit sok esetben csak időszakosan, például nyári szünet alatt, vagy csak hétvégenként, esetleg a hét egy-két munkanapján végeznek a tanulás mellett. Így aztán a 25 év alattiak körében a többség – egész pontosan 58 százalék – bruttó havi 100 ezer forintnál is kevesebbet keres. 2020-ban a 25 év alattiaknak csak a 16 százaléka keresett havi 250 ezer forintnál többet.

A GKI azt is megvizsgálta, hogy egyes bérszintek esetén mekkora kedvezményt jelent a rendelet a 25 év alattiak számára. Ebből kiderül, hogy 2022-ben egy közmunkásbért kereső 25 év alatti 16 500 forintot, egy minimálbért kereső 30 ezret, egy garantált bérminimumot kereső 39 ezer forintot, míg egy átlagbért – azaz a tavalyi harmadik negyedévben bruttó 428 ezer forintot – kereső 64 200 forintot vihet haza többletként.

De fennáll az a kockázat is, hogy nem járnak ennyire jól a fiatalok. Ha ugyanis a foglalkoztató nem szeretne bérfeszültséget okozni a kedvezmény érvényesítésével, akkor megteheti, hogy a bruttó bért csökkenti – figyelmeztet a GKI. Egy másik lehetőség, hogy a fiatalok bérét befagyasztja a cég, míg a többiekét emeli, de az is elképzelhető, hogy a munkaidőt csökkentik azonos bruttó bér mellett. Kiemelkedően igaz lehet ez a kiszolgáltatott foglalkoztatottak esetében – teszi hozzá az elemzés.