Az új magyar foglalkoztatottsági csúcs ellenére rengetegen hagynak ott hiányszakmákat.
A kereskedelemből tűnt el a legtöbb ember a 2021. szeptember és november közti időszakban – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci adatbázisából. A lap szerint míg tavaly ősszel csak 586,5 ezer ember dolgozott a szektorban, 2020. szeptember-novemberi időszakában 610,4 ezer ember. Ez 24 ezer fős csökkenést jelent.
A második legnagyobb pofont az egészségügy, azon belül is a szociális ellátás könyvelhette el: itt a bázisidőszakhoz képest 17 ezerrel mérséklődött a dolgozók száma. A Világgazdaság „egyfajta Covid-tünetként” értékelte, hogy a vendéglátásban hétezerrel, a szálláshely-szolgáltatásban kilencezerrel többen vállaltak munkát a vizsgált 2021. őszi hónapokban, mint egy évvel korábban.
Vannak szektorok, amik jelentős bővülést tudtak elérni: ilyen a raktározás, szállítás területe, ahol 28 ezer fővel vannak többen, azonban 586,5 főnek munkát adva a csökkenés ellenére is a kereskedelem a legtöbb embert foglalkoztató ágazat az országban a feldolgozóipar után (987,9 ezer fő). A dobogó harmadik fokára a közigazgatás fért fel, itt 425,6 ezer ember dolgozik. Az élbolyhoz tartozik az építőipar (368,4 ezer fő), az oktatás (360,8 ezer fő), az egészségügy, a szociális ellátás (315,2 ezer fő), a szállítás-raktározás (289,8 ezer fő), valamint a tudományos és műszaki tevékenység (224,8 ezer fő), és a mezőgazdaság (200,3 ezer fő).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.