Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Vérbe fojtott tüntetések árán érték el a kazahok, hogy a kormányuk ne törölje el a cseppfolyósított gáz árának felső korlátját; egyre több szakmában nagy a bérfeszültség; véget ért a BlackBerry telefonok története. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ritkán történik meg, hogy a fél világ Kazahsztán belpolitikai eseményeit figyelje, de most így indult az év: miután a kazah kormány lépcsőzetesen feloldotta a cseppfolyósított gáz eddigi árplafonját, az ár pillanatok alatt elszabadult, és a duplájára nőtt. Óriási tüntetések kezdődtek erre válaszul, a tiltakozók elfoglalták egy időre Almati repülőterét is, a miniszterelnök lemondott.
A kormány kényszerhelyzetben volt, hiszen a világpiaci áremelést valamiből ki kellett gazdálkodnia – már csak azért is, mert épp a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt sokan úgy alakították át az autójukat, hogy benzin helyett azzal működjön. Végül újra maximálták az árat, de közben szétverték a tüntetéseket, behívták az orosz csapatokat, a rendfenntartó erők pedig figyelmeztetés nélkül lőhetnek.
A kriptovaluták is nagyot estek a kazah helyzet miatt, mivel az a világ második legjelentősebb kriptovaluta-bányászó országa, az olcsó áram miatt a bitcoin hálózat számítási kapacitásának például majdnem ötöde található az országban. De az sem tett jót az árfolyamnak, hogy az amerikai Fed jelentős kamatemeléseket helyezett kilátásba az elszálló infláció miatt.
Ha valaki befektetésen gondolkozik, a kriptovalutákkal kapcsolatban jókora bizonytalanságot lát, óriási bukás és hatalmas siker között szóródnak a 2022-ről szóló előrejelzések. Az valószínű, hogy új erőre kaphat a kriptopénzek és az egész blokklánc-ökoszisztéma szabályozás alá vonása, azt pedig szinte biztosra vehetjük, hogy a mémkriptóknak leáldozott.
8,5 százalékkal nőttek a keresetek 2021 októberében – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a béremelést szinte teljesen elvitte az infláció, ami akkor épp 6,5 százalékos volt. Ráadásul a GKI vezőrigazgatója ehhez még azt tette hozzá, hogy mivel csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégek teljes állású dolgozóinak bére számít a statisztikába, az torzít. Főleg a versenyszférában csúnya a szám: az ottani 6,9 százalékos béremelés alig volt az infláció fölött. Éves szinten azért kicsit jobb a helyzet ennél, de így is látszik, hogy óriási a nyomás, hogy aki csak teheti, fizetésemelést kérjen. A bérfeszültséget a minimálbér emelése is erősíti: „összetorlódhatnak” a különböző munkakörök fizetései, ahogy a garantált bérminimumon és a minimálbéren foglalkoztatottak juttatásai gyorsabban nőnek, mint a többieké.
Egyszerre nő az infláció, ennek hatására a fizetési igények, és a vállalatok egyéb költségei – emiatt főleg a legkisebb cégek kerülhetnek bajba. A szakszervezetek szerint 10 százalék feletti béremelés kell ahhoz, hogy ne legyen nagy a bérfeszültség - ehhez viszonyítva érdemes azt értelmezni például, amikor az Aldi 8 százalékos emeléssel büszkélkedik. De nem mindenhol zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában például sztrájkbizottságot kellett felállítani. A béremelés azért is lehet fontos, mert mint közben kiderült, 2021 első tizenegy hónapjában annyira sok hitelt vettek fel a magyarok, hogy amint beérkeznek a decemberi számok, szinte biztos, hogy az éves adat mindent megdöntő rekord lesz.
A hét képe: a „vörös Csepel” gyártelepén jártunk
A bérek mellett más statisztikákat is közzétett a KSH a héten. Az ipar 2,1 százalékkal nőni tudott novemberben, de a korábbi erős visszaesés után ez még mindig csak szépségtapasz. Főleg a járműgyártás húzza vissza hónapok óta, ott most is jelentős visszaesést mértek. Novemberben éves alapon 21 százalék fölé gyorsult a drágulás az iparban, de októberhez képest is 2,7 százalékkal nőttek az árak. Ezt pedig egész biztos, hogy észre fogjuk mindannyian venni, a fogyasztói árakba is egyre inkább átszivárog az ipari drágulás. A vásárlásokat sokan már most is visszafogják: a kiskereskedelmi forgalom ugyan novemberben nőtt az előző évihez képest, de csak 3,8 százalékkal, azaz lassabban, mint a megelőző hónapokban.
A foglalkoztatottság elérte a 74 százalékot, ennyien még soha nem dolgoztak a rendszerváltás óta. Igaz, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tette közzé, hogy egy magyarnak, ha elveszíti az állását, átlagosan 490 napra van szüksége ahhoz, hogy új munkahelyet találjon – persze ha a kereseti adatoknál gyakran elmondjuk, akkor itt is érdemes hozzátenni ehhez, hogy az átlagnál sokkal többet mutatna a mediánérték.
És azt is közzétették: 1570 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. I-III. negyedéves hiánya, márpedig az igazán nagy osztogatás csak utána, az év legvégén jött.
Véget ért a hagyományos BlackBerry telefonok története. Nem volt ez váratlan: már másfél éve szólt a cég, hogy 2022. január 4-től a régebbi szolgáltatásokat és szoftvereket futtató eszközök sem a szolgáltatón, sem a Wi-Fi-kapcsolaton keresztül nem fognak megbízhatóan működni. A BlackBerry a nullás évtized és a 2010-es évek elejének nagy sztárja volt, de a mélyrepülés már hosszú ideje tartott.
A cégnek nincs vége ettől. Mobiltelefonokat nem gyárt tovább, de kiberbiztonsági eszközöket, vállalati szoftvereket, autók fedélzeti számítógépében használt operációs rendszert ez után is készít.
Az új év nem csak azt jelenti, hogy több törvény és egyéb szabály megváltozik, hanem azt is, hogy új ország veszi át az EU elnökségét. Ezúttal Franciaország lett a soros (hajaj, ha ezt a mondatot Magyarország kapcsán lehetne leírni), gyorsan jött is a helyi politikai botrány, amiért a Diadalíven kitűzték az uniós zászlót. A franciákra egyébként is érdemes lesz figyelni az év első felében: áprilisban elnök-, júniusban pedig parlamenti választást tartanak.
Emmanuel Macron így most a kampányüzemmódra kapcsolás mellett azt is érezheti, eljött az ő ideje, hogy végre kezdeményezője legyen számára is kedvező uniós folyamatoknak. Ezek közül a legfontosabb az EU – még inkább az euróövezet – gazdasági fegyelmét megalapozó fiskális keret reformja lehet. És fontos kulcsszó lehet a szuverenitás is: a francia elnök a világpolitikában is erős EU-t szeretne.
Az újévi fogadalmak közül a legnépszerűbb a rendszeres sportolás, de egyre többen választják azt is, hogy megpróbálnak áttérni a környezettudatos életmódra. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, de minden kis lépés számít – ilyen lehet a húsmentes hétfő, a már nem hordott ruhák újrahasznosítása, vagy a helyi termelők választása. De több más tippet is összegyűjtöttünk, hogyan érdemes elkezdeni.
Persze legyünk őszinték, a legtöbben nem tartják be az újévi fogadalmukat. Sokan keresték a választ, hogy mit lehet kezdeni ezzel, közgazdászok is kimutatták, milyen gazdasági racionalitás van emögött, és mit lehet tenni azért, hogy hosszabb ideig sikerüljön betartani egy-egy szilveszter este tett vállalást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
