Sorozatban a negyedik héten emelte meg az MNB az egyhetes betéti tender kamatát, most már 3,3 százalék az irányadó kamat.
Ismét felemelte a Magyar Nemzeti Bank az egyhetes betéti tender kamatát, 3,1-ről 3,3 százalékra. Ez az a mutató, amekkora kamattal tarthatják a bankok egy hétig a pénzüket az MNB-ben, a gyakorlatban pedig a 2,1 százalékos alapkamat helyett most már ez az irányadó kamat.
Az egyhetes betéti tender kamata november 11-én még csak 1,8 százalék volt, onnan nőtt előbb 2,5, majd 2,9, később 3,1, most pedig már 3,3 százalékosra. November 18-a óta minden csütörtökön megemelték – Virág Barnabás jegybanki alelnök épp most kedden nyilatkozta azt a Világgazdaságnak, hogy minden héten nem fogják emelni a kamatot, de nem most jött el az a pont, amikor megállnának.
A döntés teljesen érthető abból a szempontból, hogy épp egy nappal ez előtt derült ki: az infláció, amelynek a 2-4 százalék között tartása az MNB első számú célja, 14 éves csúcson jár. Matolcsy György múlt héten a parlamentben felszólalva azt is elárulta, hogy az eddig vártnál sokkal nagyobb lehet az infláció jövőre is, 2022 éves átlagában 4,7-5,1 százalék közötti áremelkedéssel számolnak a jegybankban.
Hogy a sorozatos kamatemelésnek milyen hatásai lehetnek a mindennapokban, azt itt mutattuk be részletesen:
Mit érzünk meg a mindennapjainkban abból, hogy Matolcsyék már hetente emelik a kamatot?
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal - ahogy egy héttel korábban is - az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat.
Az alapkamatról legközelebb jövő kedden döntenek, ez után két nappal adja ki a jegybank a negyedik negyedéves inflációs jelentését, amelyben már részletesebb számokat is írnak a 2022-es várakozásokról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.