Gazdaság MTI 2021. november. 23. 13:59

Akár 20 százalékkal is drágább lehet a karácsonyfa idén

Egy méter nordmann fenyő akár 8 ezer forintba is kerülhet, de luc- vagy ezüstfenyőt is alig lehet 5 ezer forintnál kevesebbért beszerezni.

Karácsony 2021
Friss cikkek a témában

Főleg a szállítási és a munkabérköltségek növekedése miatt idén várhatóan jócskán emelkedik a karácsonyfa ára – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

A közlemény szerint 10-20 százalékos drágulás várható.

A legnépszerűbb fajtáért, az import nordmann fenyőért akár 20 százalékkal is többet kell fizetni, a méterenkénti ár így elérheti a 7000-8000 forintot.

A lucfenyő méterenként 4000-5000 forintba, az ezüstfenyő 5000-6000 forintba kerül majd, de egyre több helyen darabárat határoznak meg az eladók.

A közlemény szerint Magyarországon az emberek évente 1,8-2 darab millió karácsonyfát vásárolnak, a szervezet abban bízik, hogy a koronavírus-járvány nem befolyásolja majd a vásárlási kedvet, és zavartalanul folyhat az árusítás is. Az értékesítés nagyrészt faiskolai árudákban, közterületeken és online történik.

Magyarországon mintegy 3000 hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyékben. A fák kitermelése november második felében kezdődik, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az export követ. A környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fajták.

Importként pedig főleg nordmann fenyő érkezik, nagyrészt Dániából, a behozatal mennyisége 500-600 ezer darab.

A műfenyők zömében Kínából érkeznek, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk, ráadásul a tapasztalatok szerint általában 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.