Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Legfeljebb két évig tartható az az állapot, hogy a kormány és az MNB politikája nem egy irányba tart – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank volt alelnöke. Szerinte a kormány annyi pénzt tesz bele a gazdaságba a következő fél évben, hogy emiatt sokkal nagyobb lehet a növekedés, mint amit a szakértők várnak, az infláció viszont tovább maradhat magas.
Hogyan lehet összehangolni a kormány és a jegybank politikáját? Erről tartott előadást Nagy Márton, miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. Ha valaki, hát ő kompetens ebben a témában: mielőtt tavaly a Miniszterelnöki Kabinetirodán kezdett el dolgozni, öt éven át volt az MNB alelnöke.
Azzal kezdte: jelenleg a fiskális politika dominál a monetáris felett, de ez átmeneti állapot, a válságkezelés miatt. Sok a kockázat a globális gazdaságban, a nagy kérdés az, hogy ezek átmeneti jelenségek-e – mondta. Az 1970-es évek óta most először vetődött fel komolyan a veszélye annak, hogy stagfláció lehet a világban, azaz stagnál a GDP-növekedés, de infláció van közben – folytatta, bár azt azért hozzátette, hogy nem erre látja a legnagyobb esélyt.
Az MNB monetáris politikája most félig aktív, félszigorú, ezért mondhatjuk azt, hogy fiskális dominancia van – értékelte Nagy Márton a korábbi munkahelyének mostani tevékenységét.
Hosszú távon szerinte nem fenntartható az, hogy nem ugyanolyan irányba húz a kormány és a jegybank politikája, legfeljebb két évig.
Úgy számol: akár 6 százalék körüli gazdasági növekedés is lehet jövőre, jóval nagyobb, mint amit a szakértők várnak. Ennek az oka az, hogy „a költségvetés még csak most fog költekezni”. 2021 októbere és 2022 márciusa között a GDP 15 százalékának megfelelő fiskális ösztönzés fog érkezni (ezt nevezik mások kormányzati osztogatásnak), amiből azt a tanulságot vonja le: „nekem ne mondja senki, hogy csak 5 százalékos növekedés lesz”. A 2020-as GDP közel 48 ezer milliárd forint volt, ennek a 15 százaléka 7200 milliárd, a 2021-es alapján számolva ennél is több lesz a 15 százalék.
Azt jó lépésének értékeli, hogy az MNB megpróbálja az inflációt letörni, „de valami hiányzik”. A reálkamat változása azt mutatja szerinte, hogy szigorítás nincs, csak az enyhítést fogják vissza. Azt is hozzátette, hogy az infláció a határon nem áll meg, ezzel viszont a nagy külföldi jegybankoknak kell foglalkozniuk. Szerinte a következő másfél évben 4-5 százalék körül ragadhat az infláció, ami pesszimistább becslés, mint amit az MNB és a kormány gondol – a konferencia elején épp Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról, hogy 2022 végén már visszatérhet a mutató 3 százalék környékére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
