80 százalékos átoltottságnál remélhetjük azt, hogy a koronavírus csak annyi megbetegedést okoz, amivel az egészségügyi rendszer biztosan meg tud küzdeni, enélkül B tervre van szükség – magyarázta a Semmelweis Egyetem epidemiológiai központjának vezetője. Azt is elmondta: a járvány terjedési mutatója most azt jelzi, a negyedik hullám görbéje laposabb lesz, mint a másodiké és a harmadiké.
Furcsa az a helyzet, amikor egy gazdasági konferenciának az egyik előadója egy orvos, de az elmúlt másfél év után ezen már nem is kell csodálkozni. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának vezetője volt a Portfolio Budapect Economic Forum konferenciájának vendége, ahol arról beszélt: nehéz elérni azt a szintet, amire azt mondjuk, hogy már kint vagyunk a járványból. Egy éve ilyenkor még elfogadta a többség a korlátozásokat, sőt, várta is, most már elegük van belőle.
A járvány negyedik hulláma Magyarországon még a felfutás elején tart – mondta el. Sok más országban világos a trend: a halálozások száma nem ugrik meg annyira, mint a fertőzéseké, ez mutatja az oltás hatékonyságát. Nálunk annyira nagyon ez még nem látszik, de valószínű, hogy ha többet tesztelnének, akkor több olyan fertőzöttet találnának, aki enyhe tünetekkel, vagy akár minden tünet nélkül esnek túl a fertőzésen, tehát a helyzet nálunk is az lehet, hogy az oltás sokakat megvéd a súlyos következményektől.
Az R érték, vagyis a járvány terjedési mutatója most 1,2, ez azt ígéri, hogy laposabb lesz a járványgörbe, mint az előző hullámokban. Ez viszont amellett, hogy az egészségügy kisebb terhelését hozza el, azt is jelenti, hogy a csúcs után lassabb lesz a lecsengés.
Problémás az, hogy nálunk a magas kockázatú csoportok védettsége „optimálisnál alacsonyabb”, az idősek átoltottsági aránya nem elég jó más országokhoz viszonyítva.
A harmadik oltás mindenképp ajánlott, ennek kulcsszerepe van a járvány hosszú távú lecsökkenésében – mondta el. Azt most még nem tudjuk, hogy a harmadik oltás megadja-e nagyon hosszú távra a védettséget, vagy később rendszeres időközönként újabb oltásra lesz szükség.
A mostani lehet az az átmeneti szezon, ami elvezethet minket a pandémia végére – fogalmazott. A védőoltások abban adnak segítséget, hogy a koronavírus csak akkora járványokat okozzon, amivel az egészségügyi rendszer már meg bír küzdeni.
A legjobb forgatókönyv az volna, ha gyorsan sikerülne elérni a 80 százalékos átoltottságot, viszont ha ez az arány nincs meg, akkor B tervre van szükség: megelőzés, maszkhasználat zárt közösségekben, „tesztelés, tesztelés, tesztelés”, kontaktuskutatás, a fertőzöttek elkülönítése. Ezek a gazdaság működését még nem veszélyeztetik, emberéleteket viszont megmenthetnek – fejezte be az előadását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.