A siker attól függ, hogy miképp osztják ki a támogatási pénzeket, és hogyan ellenőrzik ezt – hangsúlyozza az Európai Parlament liberális frakciójának helyettes vezetője, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

Európa eredményeket vár és nem botrányokat – írja Luis Garicano, aki a spanyol Ciudadanos képviselője az EP-ben. Nem nyúlhatják le az európai pénzeket csalárd rendszerek. A szorosabb európai együttműködés eszméje komoly kárt szenvedne azzal, hogyha a helyreállítási pénzek korrupt politikusok és a haverjaik zsebébe jutnának.

A harc nem új az uniós pénzek lenyúlása ellen. Az újságok bőségesen írtak erről az elmúlt időszakban. 2018-ban azért gyilkolták meg Szlovákiában Jan Kuciak oknyomozó újságírót és a barátnőjét, mert épp az európai alapok felhasználását vizsgálta a fiatal riporter. A kirobbant botrány miatt lemondásra kényszerült Robert Fico szlovák miniszterelnök is.

Következő évben több miniszter is távozásra kényszerült Bulgáriában, miután kiderült: európai pénzekből vásároltak maguknak ingatlanokat.

Magyarországon az OLAF jelentős mértékű szabálytalanságokat talált az 1,7 milliárd eurós metróépítkezésen és azokban a szerződésekben, amelyeket a miniszterelnök veje kötött az önkormányzatokkal a helyi világítás ügyében.

Az EU csalásellenes szervezete 6 milliárd euró visszaigénylését javasolta – korrupció miatt – 2014 és 2019 között.

Szigorú kritériumok

Épp a múlt tanulságait levonva az Európai Parlament szigorú kritériumokat fogalmazott meg. Csakhogy mindehhez megfelelő ellenőrzési rendszer kell.

Az OLAF minden egyes munkatársára 900 millió euró értékű uniós pénz ellenőrzése jut. 2010-ben ez még csak 300 millió euró volt: az állomány csökken, miközben az ellenőrzésre váró pénzek növekednek. 2010-ben 466-an dolgoztak a szervezetnél, idén ez a szám 376-ra csökkent. Az Európai Számvevőszék és az újonnan létrejött ügyészség létszáma ugyancsak elégtelen.

Közben viszont a csalás lehetősége sohasem volt ilyen nagy. Ezért az Európai Parlament liberális frakciója azt javasolja, hogy emeljék meg jelentősen az uniós ellenőrző szervezetek költségvetését. Adják meg a lehetőséget az OLAF-nak, az Európai Ügyészségnek és a Számvevőszéknek, hogy hatékonyan ellenőrizni tudják az európai pénzek elköltését.

Az Európai Unió leghosszabb csúcsértekezletén született döntés a helyreállítási alapról. Sok európai vezető a politikai tőkéjét kockáztatta ezért. A következő alkalommal nehéz lesz érvelni hasonló döntés mellett, ha az európai polgárok úgy emlékeznek majd a helyreállítási programra, mint korrupciós botrányok sorozatára, és azokra az erőfeszítésekre, amelyek a pénzek visszaszerzésére irányultak – írja a Project Syndicate oldalon Luis Garicano, az Európai Parlement liberális frakciójának gazdasági kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője.