Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ezermilliárd forintos osztogatás jöhet 2022 első hónapjaiban; tovább maradhat velünk a magas infláció, mint ahogy eddig gondoltuk; a kínai gazdaság megingásától félt a piac. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nem túl sok újdonság volt Orbán Viktor parlamenti nyitóbeszédében, de legalább már a miniszterelnök sem tesz úgy, mint ha kérdéses volna, elérjük-e idén a - 2020-as válságévhez viszonyított – 5,5 százalékos GDP-növekedést. A Pénzügyminisztérium becslése szerint 7-7,5 százalék között alakulhat a növekedés. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy nagyjából ezer milliárd forintot szórjon ki jövőre a kormány még a választás előtt.
Az egymagában közel 600 milliárdot jelenti, hogy a gyerekeseknek visszatérítik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót az átlagbér mértékéig. Sőt, Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a katás és az echós vállalkozókra is kiterjesztették az intézkedést. Erre jön rá a 130 milliárd forint, ami a 25 éven alattiak szja-mentességének az ára, a rendvédelmi dolgozók extra juttatása pedig az MNB szerint 250 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
Ismét egymásnak feszültek a szállodások és az airbnb-sek, miután a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a rövid távú lakáskiadás további szabályozását és korlátozását sürgette egy „tanulmányban”. A legsúlyosabb javaslat az, hogy a járvány miatt 1-3 évre felfüggesztetnék az új működési engedélyek kiadását.
Ha csak a számokat nézzük, lehetetlen megmondani, hogy az Airbnb és a szállodák mennyi keresletet szívnak el egymástól. Az azonban látszik, hogy az ingatlanpiacra milyen hatása van a rövid távú lakáskiadásnak, nyilvánvaló a számok alapján, hogy ennek nagy szerepe van abban, hogy a budapesti és a vidéki ingatlanpiac teljesen eltérő pályán mozog.
Nem örülnek a polgármesterek, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: meg kellene hosszabbítani a helyi iparűzési adó megfelezését, és jobban szétteríteni a bevételeket a települések között. A probléma valós, de az arra adott javaslat pontatlan az általunk megkérdezett városvezetők szerint, akik azt is hozzátették, hogy az ötlet az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
Az is kiderült: a kamara több vezetője is a hírekből tudta meg, hogy az MKIK megtámadta Karácsony Gergely népszavazási kérdését az álláskeresési járadék hosszabb ideig történő folyósításáról, és állítják, nem volt egyeztetés a testületen belül ez előtt. Az MKIK kérdésünkre nem akarta elárulni, hogy pontosan ki vagy kik támadták meg a kérdést a kamara nevében. Hivatalos úton azonban senki nem akar panaszt tenni a kamarán belül.
A hét képe: 30 millió forintból felújított vécét talált Őrbottyánban Hadházy Ákos.
A vártnál kisebb mértékben emelte meg az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Az borítékolható volt, hogy újabb emelés következik, de az eddigi 30 bázispontos feljebb lépegetés stratégiáján változtatott a Monetáris Tanács, 1,5-ről csak 1,65 százalékosra emelték meg az alapkamatot. Úgy tűnik, hosszú szigorítási ciklusra rendezkednek be, és a járvány miatt nem akarják túlságosan hűteni a gazdaságot.
Az MNB az alapkamat-emeléshez fűzött közleményében arról írt: csak az eddig vártnál jóval később, 2022 őszén lehet újra 3 százalékos az infláció, idén novemberben még a 6 százalékos áremelkedés sem kizárt.
Etikai kérdésekre, valamint a munkatársak nem megfelelő hozzáállására hivatkozva jelentette be a Világbank, hogy 18 év után leállítja a legnevesebb kiadványa, a Doing Business kiadását. A világ 190 országát értékelő rangsorról - amely sokáig iránytűként szolgált a befektetők számára – egy ügyvédi iroda írta meg: manipulálhatták a rangsort.
Konkrét példaként hozták fel, hogy 2018-ban Kína azért javíthatott hét helyezést, mert enélkül az ország nem adott volna tőkeemelést a Világbanknak. De állítólag Azerbajdzsán és Szaúd-Arábia pontszámával is trükköztek. Hogy milyen következménye lesz a botránynak, azt még nehéz megtippelni, de akár a Világbank akkori vezérigazgatója, a ma az IMF-et vezető Krisztalina Georgieva széke is meginoghat.
Csődközelben ingadozik az Evergrande, Kína egyik legnagyobb ingatlanbefektetője. A piacokon már amiatt aggódtak, hogy a Lehman Brothers 2008-as összeomlásához hasonló katasztrófa jöhet, ha a cég csak a kínai tulajdonosoknak tudja teljesíteni az esedékes kamatfizetést, a külföldieknek nem.
De úgy tűnik, egy kicsit megnyugodtak a kedélyek, legalább azt elhiszik a befektetők, hogy ha becsődölne a cég, akkor nem rántaná magával a kínai gazdaságot. A csődveszély mindenesetre nem múlt el, csütörtökön nem sikerült határidőre kifizetni 83,5 millió dollárt, így elkezdődött a 30 napos türelmi idő, ami alatt ha nem fizetne a vállalat, az törlesztési csődöt jelentene.
A ruhák forgalma 2000 óta szinte megduplázódott, de a mai vásárlók csak fele annyi ideig használják ruháikat, mint régen. A brit WRAP szervezet becslése szerint ha csak 10 százalékkal hosszabb ideig hordanánk ruháinkat Európában, 3 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe.
Süle Kati stylist szerint a vállfán tárolás és a nyári szellőztetés önmagában is sokat segít, hogy hosszabb ideig tartsanak ki a ruhák, ehhez jön hozzá, amit sok gyártó ajánl: minél alacsonyabb hőfokon mosni. Vannak például már olyan mosókapszulák, amikkel 20 fokon ugyanúgy eltűnnek a ruhákról a szennyeződések, mintha ki akarnánk főzni az adott darabot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
