Megjelent a rendelet a moratórium meghosszabbításáról, emellett viszont jóval nagyobb érdeklődést váltott ki, hogy a kedvezőtlen kamatú folyószámlahitelre vagy hitelkártyára már nem a moratórium elején megszabott magas kamatokat kell fizetni, hanem egy olcsóbb szinten számolják újra az egész moratórium költségét. A Bank360 kiszámolta, mennyit kapnak vissza ténylegesen ezek az adósok.
A tegnap este megjelent rendelet nemcsak a moratórium folytatására jogosult rászorulók körét részletezte, hanem költségelengedést is kilátásba helyezett a hitelesek egy csoportjának. A moratórium ugyanis minden hiteladósságra vonatkozott, így a többnyire csupán időlegesnek számító folyószámlahitelt és hitelkártya tartozásokat is tartalmazta. Ezek azonban lényegesen drágábbak, mint a szerződésben rögzített futamidejű lakossági hitelek, így a moratórium kamatköltsége is magasabb.
Az MNB már a moratórium kezdetén szorgalmazta, hogy az így felhalmozott kamattömeget 12 havi részletben szétosztva fizethesse meg az adós, az új rendelet azonban még ennél is tovább megy. Nemcsak erre lesz lehetőség ugyanis, hanem a magas kamatokat visszamenőlegesen is csökkentenie kell a bankoknak.
A teljes moratóriumi időszak alatt a 2020. februárban, tehát még a járvány előtti személyi kölcsön átlagkamattal kell számolni, ami 11,99 százalékot tesz ki a többnyire 20 százalékot meghaladó folyószámlahitel és hitelkártya adósságkamata helyett. Vagyis egy időlegesen fennálló hitelkeret úgy lesz utólag átminősítve, mintha az mindig is szabad felhasználású kölcsön lett volna a költségek szempontjából.
A veszteség nagyjából felére lehet elég a könnyítés
Aki már kilépett a moratóriumból és ki is fizette a programból származó veszteségeket, az is megkapja ezt a pénzt utólagos kárpótlásként a banktól két hónapon belül. A Bank360 ez alapján azt vizsgálta meg, hogy mennyi jár vissza a pénzügyi intézettől az adósnak, ha augusztusig maradt a moratóriumban, és már a járvány kezdetén, tavaly márciusban belépett.
Egy a válság előtt fennálló, 200 ezer forintot kitevő folyószámlahitel esetén 21,5 százalékos kamattal számolt a Bank360, ami a tavaly februári átlagkamatot jelenti az MNB statisztikái alapján. Ekkora kamattal 62 ezer forintos költséggel járt volna a moratórium, de a mai változtatást követően, az alacsonyabb, közel 12 százalékos kamat mellett kevesebbet, de még így is közel 35 ezret kell fizetni. Így majdnem 28 ezret fizet vissza a bank, ami persze segítség, de a felgyűlt kamattartozás több mint fele így is megmaradt.
Ha szintén tavaly februárban 500 ezer forintot kitevő hitelkártyaadósság került a járvány elején a moratórium hatálya alá, már nagyobb a veszteség idén augusztusig, összesen 192 661 forint költség keletkezett a magasabb, 26,5 százalékos kamat miatt. Így viszont az utólagos kamatcsökkentés hatása is nagyobb, az utólag visszaszámolt alacsonyabb kamat mellett ugyanis 87 ezer forintos veszteség marad, ami azt jelenti, hogy bank 100 ezer forint feletti összeget fizet vissza.
Meddig lesz elérhető az utólagos visszaszámolás?
Így tehát nagyjából a fele összeget lehet visszakapni a módosítás után, ami azonban ügyfelenként, eredeti kamatszintenként nagy mértékben változhat. Még ennél is bonyolultabb azok helyzete, akik még mindig a moratóriumban vannak hitelkártya vagy folyószámlahitel adósságukkal.
Ha az adós még benne van a moratóriumban, de a rendeletet követően kilép belőle, szintén átszámolja a bank az új alacsonyabb kamatok mellett az adósságot. Az új feltételek kézhezvétele után egy hónap áll rendelkezésre arról dönteni, hogy a moratóriumos veszteséget egyszerre, vagy tizenkét havi egyenlő, kamatmentes részletben fizeti meg az ügyfél.
Ha azonban novembertől is meghosszabbítja a moratóriumot a hitelfelvevő, bizonytalan, hogy megkapja-e ugyanezt a kamatcsökkentést. A jogszabály szövege szerint ugyanis a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség a kamatok visszamenőleges csökkentésére, az azonban a jelenlegi tervek szerint január 1-jén véget ér, a moratórium viszont jövő június 30-ig tart.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.