Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már bő 80 éve is kevesellték a nyilvános vécéket a fővárosban. A helyzet ugyan egy darabig javult, de az utóbbi 30 évben folyamatos a mélyrepülés: az illemhelyek száma csökken, állapotuk romlik, üzemeltetésük veszteséges. A fenntartható megoldások bevezetését a jogszabályi környezet gátolja: 15 év alatt nem sikerült elintézni 30 új illemhely hadrendbe állítását. A főváros jövőre valahogy megnyit hármat.
Régóta visszatérő kérdés, hogy hol végezheti el kis és nagydolgát az egyszeri budapesti járókelő, ha rájön a szükség. A probléma annyira nem mai, hogy már 84 évvel ezelőtt is arról beszélt a fővárosi közgyűlésben K. Császár Ferenc bizottsági tag (egyébként építész, például a pesti Dandár fürdő tervezője), hogy
egész Budán alig van nyilvános illemhely. Csak a Gellért-téren van egy nyilvános illemhely úgy, hogy Buda többi részén, azok, akik az illemhelyeket kénytelenek volnának használni, az iskolában és az elöljáróságokra mennek. Ilyen nyilvános illemhelyet kérek a Horthy Miklós-körtérre, ott, ahol az a BSzKRt megállóhely, üvegpavillon van.
K. Császár Ferenc azt is jelezte, hogy nincs vécé sem a Kelenföldi-pályaudvaron, sem az “új híd” (az abban az évben Horthy Miklós néven felavatott Petőfi híd) vagy épp a fogaskerekű vasút főállomásánál sem, pedig igény lenne rá, “a polgárság kéri” – derül ki a Fővárosi Közlöny 1937. novemberi számából, amelyben a főváros 1938-as költségvetésről szóló közgyűlési vita jegyzőkönyve olvasható (amit a lejjebb idézett híradásokhoz hasonlóan az Arcanum digitális archívumában értünk el).
A következő évtizedekben persze épültek illemhelyek szép számmal, de hiába volt például 1973-ban 110 ilyen létesítmény, már akkor is kevesellte a Magyarország hetilap július 15-i száma azzal, hogy 20 évvel azelőtt is ennyi volt, miközben kétszeresére duzzadt a város lakossága.
A vécémennyiség nem duplázódott meg később sem: 1982-ben 115-ről tudott ugyanez a lap, és 1994-ben is csupán 108 hagyományos és 33 “újmódi automata” közvécéről írt a Népszabadság. Feltehetően ez a 141 darab vécé lehetett a csúcs, azóta folyamatosan csökken a számuk: 1999-ben az írta a Népszabadság, hogy “a 130 közvécéből alig működik néhány”, majd 2004-ben már mindössze 80-ról tudott beszámolni, miközben “a hasonló lakosságszámú Bécsben több mint 300 vécébe térhetnek be a járókelők” – írták. Mondjuk azóta Bécsben sem lett sokkal több, az ottani vécéapp szerint 272 érhető el napközben, de még mindig jobban állnak.
A témában készült cikkekben egyszer sem felejtik el megemlíteni, hogy a közvécék fenntartása ráfizetéses. Nem fedezték a költségeket a fülke használatáért járó 70 fillérek 1973-ban, 1982-ben pedig még annyira sem. 1994-ben összességében 45 millió forintos veszteség árán tudta őket üzemeltetni a csatornázási művek, 2004-ben pedig 132 milliót költött, de csak hetvenmilliót kasszírozott a vécéket éppen akkor üzemeltető fővárosi kft.
A problémát legutóbb A Város Mindenkié csoport (AVM) vetette fel, akik évek óta kampányolnak az ügyben: tavaly petíciót indítottak és több akciót is szerveztek annak érdekében, hogy mindenki számára elérhető, ingyenes, akadálymentes közvécék legyenek a fővárosban. Ezekkel szerették volna emlékeztetni Karácsony Gergely főpolgármestert is arra, hogy választási programjában ígéretet tett a helyzet javítására.
„Kis dolognak tűnik ez, pedig sokszor nagy gond" - alig van közvécé Budapesten
A Városháza téri közvécé előtt tartott kampánynyitót A Város Mindenkié mozgalom. Mindenki számára elérhető ingyenes, akadálymentes közvécéket akarnak a fővárosba.
Az AVM aktivistái februárban végigjárták a fővárosi illemhelyeket és megállapították: a 91 nyilvános vécé közül csak 23 ingyenes, negyedük le van zárva, romos vagy üzemképtelen.
A csoport emlékeztetett rá, hogy semmilyen állami hivatalnak vagy önkormányzatnak nem kötelező ilyet üzemeltetni, és többnyire önként vállalt közfeladatként teszik meg. Azt is nehéz megállapítani, hogy pontosan hány WC van, és nem is lehet őket egységesen kezelni, mert számos különböző tulajdonoshoz kötődnek. Idén annyival lett könnyebb dolga annak, akit az utcán kap el a szükség, hogy egy zuglói diáknak köszönhetően immár applikációval kereshet a közelében illemhelyet.
Álom maradt a reklámért cserébe üzemeltetés
A ráfizetéses fenntartás problémáját és a vécészűkét Budapesten legalább 22 éve hasonló módon szeretnék megoldani: az új vécéket létesítő és üzemeltető cég közterületi reklámfelületért cserében tartja fenn a létesítményt. 1999-ben 30 új vécét állítottak volna így hadrendbe, de eredménytelen volt a közbeszerzés, és nincs nyoma annak a 15, egy német cég által kínált modern illemhelynek, amit 2001-ben szeretett volna vásárolni a főváros hasonló konstrukcióban a témát folyamatosan figyelemmel kísérő Népszabadság szerint. Nem hozott gyümölcsöt eddig az a 30 új közvécé létrehozására és 25 évig tartó üzemeltetésére a VBM Kft.-vel kötött szerződés sem, amit 15 éve írtak alá, és elvileg még ma is érvényes.
Az új vécék beszerzését célzó legutóbbi kezdeményezés meghiúsulásának leginkább az volt az oka az Index 2017-es cikke szerint, hogy a budapesti szabályozás gyakorlatilag nem tette lehetővé kihelyezésüket. Ezen azóta sem sikerült változtatni.
Mind a jogszabályi környezet, mind a piaci viszonyok jelentősen megváltoztak az eltelt idő során. A jelenlegi városvezetés nyitott arra, hogy a teljesítés megkezdődjön, ennek érdekében rendszeres tárgyalásokat folytat a VBM Kft. képviselőivel, azonban a jelenleg hatályos településképi törvény, valamint a sokféle és igen eltérő kerületi településképi szabályozás okán ez nem könnyű feladat
– írta a hvg.hu megkeresésére a Fővárosi Önkormányzat. Ezen azonban, mint jelezték, ők egymagukban nem tudnak segíteni, hiszen sem a településképi rendeletek, sem a településképi törvény nem a Városháza kompetenciája. Előbbi a kerületeké, utóbbi az országgyűlésé, és tudomásuk szerint nincs a parlament előtt új jogszabálytervezet a témában.
Pedig az ombudsman már egy 2017-es jelentésében megállapította, hogy hiányosak a vécék üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, ami miatt sérül az emberi méltósághoz való jog és a jogbiztonság követelménye. Felkérte ezért a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a jogi szabályozást, és fontolja meg a módosítást, a főpolgármestert pedig, hogy az illemhelyeket önként vállalt önkormányzati feladatként üzemeltesse.
A hvg.hu megkereste a belügyminisztériumot, ahonnan azt írták, hogy a vécék "létesítésének, fenntartásának kötelezettségét (környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, egészségügyi) jogszabály nem írja elő. A nyilvános illemhelyek létesítése és fenntartása önként vállalt önkormányzati feladat."
A főváros vezetése – a vécék ügye Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyetteshez tartozik – elkötelezett az új nyilvános illemhelyek létesítése és magasabb szintű szolgáltatás nyújtása mellett – írták megkeresésünkre.
Ennek érdekében részletesen tárgyalt is róla a Főpolgármesteri Kabinet, amely számba vett egy sor lehetőséget az új automata illemhelyek vásárlásáról kezdve a jelenleg üzemképtelen illemhelyek felújításán keresztül a VBM Kft.-féle szerződésig. Gondolkoznak arról is, miként tudnának a kerületekkel közösen új illemhelyeket létesíteni, akár úgy, hogy a főváros vállalja a létesítést, a kerület pedig a fenntartást. Ez utóbbival a legmesszebbre a VIII. kerületi önkormányzattal jutottak. A szeptemberi közgyűlés várhatóan tárgyalni is fog majd arról az előterjesztésről,
ami alapján megnyithatjuk és önkormányzati üzemeltetésbe adhatjuk a II. János Pál pápa téri lezárt illemhelyet.
A téren jelenleg egy darab műanyag ideiglenes vécé található.
A főváros azt is jelezte, hogy a részvételi költségvetés keretében a megvalósítandó projektek listájára felkerült a Példamutató közvécék Budapesten nevet viselő ötlet is, aminek keretében 50 millió forint értékben fognak új “a meglévőknél magasabb komfortot és újszerű vizuális minőséget kínáló nyilvános illemhelyeket” létesíteni Budapest két pontján. Ezek várhatóan jövőre nyithatnak meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Vizeletből szájvíz és fertőtlenítő, ezért adóztatta meg Vespasianus császár a nyilvános illemhelyeket
