Boris Johnson brit miniszterelnök fogadja kedden a világ hét legfejlettebb gazdasági hatalmának vezetőjét. A találkozón Joe Biden amerikai elnöknek azt kellene elmagyaráznia szövetségeseinek: hogyan szaladt bele ekkora kudarcba? Főként pedig választ kell találni arra: hogyan tovább?

A találkozóra Nagy-Britannia és Franciaország közös határozattervezetet dolgoz ki, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztenek abban a reményben, hogy az Kína és Oroszország számára is elfogadható – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak egy magas rangú brit diplomata.

Három fő kérdésre koncentrál a határozattervezet: először is arra, hogy mi lesz a menekültekkel, milyen humanitárius helyzet alakul ki a tálib uralom alatt Afganisztánban. A második fő téma a terrorizmus elleni harc. Biden elnök épp azért döntött a gyors kivonulás mellett, mert szeptember 11-e huszadik évfordulójára túl akart lenni az afgán problémán. Ez nem sikerült.

A Tony Blair volt brit miniszterelnök "hülye döntésnek" minősítette Joe Biden gyors csapatkivonását. Az USA elnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy meghosszabbíthatják az amerikai csapatok tartózkodását Afganisztánban az augusztus 31-i határidő után is.

Az ENSZ határozattervezet harmadik fő témája: milyen kapcsolat legyen a jövőben a tálibok által uralt Afganisztán és a G7 között? "Olyan országokat is be kell vonnunk – bármilyen kényelmetlen is – mint Kína és Oroszország, mert ők visszafoghatják a tálibokat" – nyilatkozta a Sunday Telegraphnak Dominic Raab brit külügyminiszter. A brit diplomácia vezetője telefonon már beszélt is Afganisztánról Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A kínaiak Tiencsinben már találkoztak a tálib vezérekkel. Júliusban Vang Ji már tárgyalt Abdul Gáni Baradarral, akit a tálibok legtekintélyesebb vezetőjének tartanak. Peking számára az a fontos, hogy a tálibok ne indítsanak dzsihádot Kelet felé. Az afgán-kínai határ túloldalán ugyanis mintegy 10 millió ujgur él, akik muzulmán vallásúak, és korábban egy kis részük támogatta az iszlamista mozgalmakat. Pakisztánban ujgur dandár is harcol a tálibok soraiban.

Most a tálib vezérek Tiencsinben megígérték, hogy nem nyújtanak támogatást az ujgur iszlamista mozgalomnak. Peking cserébe gazdasági együttműködést ígért, amelyre nagy szüksége is van a táliboknak, akiknek egy 39 milliós országot kell működőképes állapotban tartaniuk.

A pekingi nézeteket tükröző Global Times azt írta, hogy Kína abban az esetben hajlandó együttműködni az USA-val Afganisztánban, ha cserébe előrelépés mutatkozik a két nagyhatalom viszonyában. "Kína és Oroszország nélkül nincs lehetőség koherens nemzetközi politikára Afganisztán esetében" – hangsúlyozza Jeffrey Sachs, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét a G7 keddi tanácskozásáról.

Mit kellene megtárgyalnia a nyugati világ vezetőinek Jeffrey Sachs szerint?

1. Miért nem értek el semmit a sok milliárd dolláros fejlesztési programok 2001 óta? "Minden pénzt a biztonságra költöttek, nem a gazdaság fejlesztésére". Óriási volt a korrupció az országban. Elvben 300 ezer kormánykatona állt szembe 80 ezer gyengén felszerelt tálib harcossal. A kormánykatonákat az amerikai fizették, de a többségük csak papíron létezett. A szellemhadsereg pénzét lenyúlták a helyi hadurak, akik azután lepaktáltak a tálibokkal.
2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene felvállalnia egy fejlesztési tervet Afganisztán számára. Jeffrey Sachs jelenleg az ENSZ főtitkár tanácsadója, és ebben a minőségében azt tapasztalta, hogy például oktatásra 2019-ben csak alig több mint 300 millió dollár jutott a nemzetközi segélyekből. Ez mindössze 20 dollár a 15 millió iskolaköteles gyereknek Afganisztánban.

"Több mint 40 éve van Afganisztán lefelé tartó spirálban. A G7-csúcsnak azt kell hangsúlyozni, hogy véget kell vetni a rombolásnak, és meg kell kezdeni az építkezést Afganisztánban – Kínával és Oroszországgal együttműködve" – írta a Project Syndicate oldalon Jeffrey Sachs.

Vezető képünk a G7 májusi csúcstalálkozóján készült