A téglák gyártóinál és a forgalmazóinál néztek körbe a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrei.
A téglák piacán végzett vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. A hivatal ezt úgy fogalmazta meg: a GVH „folytatta helyszíni kutatás-sorozatát a kerámia falazóelemek hazai piacán indított gyorsított ágazati vizsgálata keretében”.
A versenyhatóság rajtaütés-sorozatba kezdett, ezt a gyártóknál kezdte, majd a forgalmazóknál folytatta. A versenyhivatal szakemberei Győr-Moson-Sopron, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében, illetve Budapesten szálltak ki kis- és nagykereskedelmi vállalkozásokhoz. Konkrét szabálytalanságokról nem számoltak be a közleményben, csupán azt írták: annak érdekében folyt a vizsgálat, „hogy információt szerezzenek az építőipari krízishelyzetet okozó esetleges visszásságok felszámolásának elősegítésére”.
A GVH még májusban kezdett vizsgálódni az építőipari drágulással kapcsolatban, ennek egy része a mostani „rajtaütés-sorozat” is. Ahogy azt már korábban bemutattuk, konkrét szabálytalanságokról egyelőre nem számoltak be, csak arról, hogy egyre több jelzést kapnak az építőipari problémákról. Nem véletlen, hogy ilyen, elsőre nagyon hangzatos, de a felszín alatt kevés konkrétumot tartalmazó bejelentéseket hallhatunk: miközben érthető, hogy a GVH egy ekkora drágulásnál vizsgálja, vannak-e szabálytalanságok, az építőipar árait olyan világpiaci és magyar gazdasági hatások alakítják, amelyek akkor is látványos drágulást okoznak, ha nincs semmilyen jogsértés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.