Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Könnyen elképzelhető, hogy öngólt rúgott a kormány, amely arra kötelezte a civil szervezeteket, hogy hozzák nyilvánosságra támogatóik listáját. Alapítványok, egyesületek ugyanis nemcsak a kormány által ellenségként kezelt oldalon vannak: a rendelet miatt baráti tűzbe kerülhet a felcsúti focicsapat mögött álló alapítvány is, hiszen jelen állás szerint nekik is listázni kell a támogatóikat. Az alapítvány azt állítja, be fogják tartani a szabályokat.
A magyar kormány rendeletet hozott arról, hogy a jövőben nyilvánosságra kell hozni azoknak a nevét, akik támogatást vagy adományt nyújtanak civil szervezetek számára. A rendeletben azt írják, az adott szervezet köteles a közhasznúsági mellékletében és a kiegészítő mellékletében is feltüntetni a támogatóit, adományozóit.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy megszűnik az anonim adományozás, ha valaki pénzt ad, annak nyilvánosságra fog kerülni a neve, azt bárki megnézheti majd, ha a birosag.hu-n rákattint a kérdéses dokumentumokra. Most még csak az összegeket kell feltüntetni, a támogatók nevét nem.
A kormányrendelet szövegszerűen így szól:
"Az Ectv. 29. §-ának alkalmazása során a civil szervezet köteles a közhasznúsági mellékletében - az Ectv. 29. § (4) bekezdése szerinti esetben a kiegészítő mellékletben is - feltüntetni a részére támogatást, adományt nyújtó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: adományozó) tekintetében a végső adományozót."
A rendelet jelenleg ebben a formájában hatályos, bár a kormány már pedzegeti, hogy módosítani fogják. Az ígéret szerint lesz egy összeghatár, amely alatt megmarad a névtelen adományozás lehetősége, ez pedig 500 ezer forint lesz. Erről Orbán Balázs, Gulyás Gergely miniszter helyettese beszélt majdnem két héttel ezelőtt, a rendeletet azonban azóta sem módosították.
Az új szabály ellen számtalan szervezet tiltakozott, és voltak, akik már most jelezték, hogy nem hajlandóak nyilvánosságra hozni adományozóik listáját, hiszen féltik őket az esetleges retorzióktól. Ilyen volt az Átlátszó és a Mérce is, a Válasz Online pedig azt írta ki a Facebookra: „Pontosan értjük, hogy a kormányzat a pártfüggetlen ügyek és médiumok támogatóinak »eltántorításán« dolgozik, de a mi segítőink – tapasztalataink szerint – eltántoríthatatlanok. Ezt nagyon köszönjük nekik!"
"Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket" – ezt pedig 19 civil szervezet közölte, köztük a Transparency International és a TASZ.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a gyakorlati szempontokat kiemelve lapunknak hozzátette, a rendelet alapján az adományozó nevét kell majd megadni, de azt azért minden magyar állampolgár tudja, hogy egy név beírása az azonosításra nem elég, tehát ha tényleg a pontos átláthatóság volt a cél, akkor az nem fog megvalósulni.
"Probléma még, hogy ahol nagyon tipikus a készpénzes adományozás, ott hogyan fogják begyűjteni ezeket az adatokat. Ha kiraknak egy perselyt, például valamelyik egyházi alapítvány, akkor az adományhoz az adományozó nem fogja a személyi igazolványának másolatát mellékelni.
Erre az egészre nehéz mást mondani, minthogy itt semmiféle átláthatóság nem volt cél, csak az, hogy el lehessen mondani, hogy gond van a civilek átláthatóságával, de a kormány rendet rak"
– mondott példát.
Az új szabály kapcsán eddig főként a tiltakozókról volt szó, arról viszont nem, hogy a rendelet szerint nemcsak nekik, hanem a kormányhoz közel álló alapítványoknak is elő kell állniuk az adatokkal.
"Mivel a civil szervezetekről szóló törvényhez kapcsolódó egyik rendeletet módosították, ezért az új kötelezettség a civiltörvény hatálya alá tartozó valamennyi egyesületre és alapítványra vonatkozik, tehát mindenkire, a kormány számára kedves szervezetekre is" – mondta lapunknak Ligeti Miklós.
Talán az egyik legismertebb közülük a felcsúti focicsapatot működtető "A Felcsúti Utánpótlásért Nevelésért Alapítványt", amely 2011 óta már majdnem 28 milliárd forint támogatást kapott – és itt nem a taóról van szó, az egy külön tételt jelent, pluszban.
"Más gazdálkodó", eddig csak ennyit lehetett tudni a felajánlókról, ezt szokták beikszelni az adományok forrását megjelölő rubrikához, illetve a honlapon is fent van egy lista a támogatókról, bár ezt hivatalosnak épp nem lehet tekinteni,
itt mindenesetre a NER színe-javát megtaláljuk, Orbán Viktor apjának cégétől kezdve a Szíjj László-féle Duna Aszfalton át szinte a teljes Mészáros-birodalomig.
Kérdésünkre Ligeti Miklós megerősítette, hogy az új rendelet a felcsúti alapítványra is vonatkozik, elméletben tehát nekik is elő kell állniuk a listával. Kérdés, hogy elő fognak-e, különösen annak fényében, hogy már az eleve közérdekű adatokat sem szívesen adták ki, a DK például évekig pereskedett azért, hogy megtudja, mire és mennyi taopénzt költött el az alapítvány. De azért is pereskedni kellett, hogy kiderüljön, mely cégek ajánlották fel taójukat többek között a felcsúti akadémiának.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítványa mindenesetre kérdésünkre, hogy mi az álláspontja az új rendelettel kapcsolatban, egyetért-e a rendelkezéssel, tervezi-e a saját honlapján nyilvánosságra hozni a listát, és ha igen, mikor, azt írta:
"Eddigi működésünk során minden ránk vonatkozó törvényt, szabályt és rendelkezést betartottunk, és a jövőben is így működünk majd."
Ezek alapján tehát ők nyilvánosságra fogják hozni a listát – amit egyébként már most is kértünk, erre viszont nem reagáltak.
Hasonló választ kaptunk a Nézőpont Intézettől, amely a kormány egyik kedvenc közvélemény-kutatója: a Nézőpont Csoport legutóbb tavaly kapott 5 milliárd forintos megbízást a kormánytól. Az intézet jogi értelemben a Nézőpont Intézet Alapítványból és a Kutatópont Kft.-ből áll, utóbbi végzi a közvélemény-kutatásokat, az alapítvány pedig többek között "fiatal pályakezdők munkaerőpiaci elhelyezkedését" segíti és támogatja kutatásaikat.
Az alapítvány 2020-as bevétele 90,9 millió forint volt, ennek nagy részét, 88,5 millió forintot pedig adományokból szedett össze. Ezt közelebbről meg nem nevezett "belföldi vállalkozásoktól" kapta. A Nézőpont Alapítvány ugyanezekre a kérdéseinkre azt írta: "A Nézőpont Intézet mindenben a törvények szerint jár el."
Míg ez a két szervezet rövidebb választ adott, a Századvég egy kicsit hosszabbat. A Századvég szintén közvélemény-kutatásokat, elemzéseket készít a kormánynak, honlapjának címoldalán jelenleg az alábbi cikk fogadja a látogatókat: "Adóemeléssel sújtaná a magyar családokat és vállalkozásokat Karácsony mozgalma".
A Századvégnek is van alapítványa, például a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, amely a politikai, szociológiai kutatások mellett piackutatásokat, gazdaságpolitikai kutatásokat végez, képzéseket, fórumokat tart, könyveket ad ki, és "migrációkutatással" is foglalkozik. Az alapítvány bevétele 2020-ban meghaladta a 4 milliárd forintot, ebből bő 33 millió forint volt a támogatás. Beszámolójukból annyi derül ki, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő adott nekik forrást, 25 millió forintot egy Civil Információs Centrum működtetésére.
A Századvég Alapítvány kérdésünkre azt írta, "elkötelezett az átlátható működés és a törvények betartása mellett", ezért minden esetben az érvényes jogszabályok rendelkezései szerint jár el, így amint hatályossá válik a rendelkezés ide vonatkozó előírása – jelen esetben a 2021-es üzleti év lezárása után –, a rendeletben meghatározottak szerint fog eljárni.
"A kért adatokat nyilvánosságra fogjuk hozni, és ezt javasoljuk minden más civil szervezetnek is, ide értve a külföldről finanszírozott NGO-kat" – tették hozzá.
A CÖF, ha katonásabb stílusban is, de ugyanezt írta.
"A rendelkezéssel egyetértünk. A törvény minden érintettre vonatkozik és betartjuk. Előírt időben cselekszünk" – válaszolták.
A CÖF-CÖKA 2020-ban 85 millió forint támogatást kapott, bevételeinek fele ebből a forrásból származott. Hogy pontosan kik adományoztak a CÖF-nek, szintén nem tudni, beszámolójukban ennyi szerepel: "2020 márciusában, a Covid-vírus megjelenésekor 25.000.000,- Ft értékű magánadomány felhasználásával 96 vidéki idősek otthonába 65 tonna gyümölcsöt juttattunk el, ezzel is elősegítve immunitásuk védelmét. Az SZPMA-tól és magán cégektől kapott adományok kötelező jelleggel előírták a pontos, törvényi előírásoknak megfelelő elszámolásokat. Ezeket a követelményeket maradéktalanul, határidőre teljesítettük, csak úgy, mint a Szerencsejáték Zrt.-től kapott szponzorálási támogatás szerződés szerinti elszámolását" – teszik hozzá a dokumentumban.
Az SZPMA egyébként a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt takarja, amely 2020-ban nulla forint adományt kapott, kizárólag a központi költségvetésből kapott támogatást, onnan viszont majdnem 1,5 milliárd forintot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
