Matolcsy György már-már hagyományosnak tekinthető hétfői írásában most nem az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, vagy válságkezelését ekézte, hanem az Európai Uniót, illetve a közös pénzt, az eurót. A jegybankelnök szerint a külön euró kell az északiaknak és a délieknek.
A Magyar Nemzetben megjelent írás szerint Európa vesztett súlyából, már csak második hadszintér az Egyesült Államok számára, miután elhúzott mellettünk a „kelet”, vagyis a Közel-Kelet, India, az ASEAN-csoport, Kína, Japán és a két Korea. A jegybankelnök úgy véli, hogy a pénzügyi, kereskedelmi és az új típusú hadviselés eszközeinek kifejlesztésében lemaradt az EU, míg Kína és az USA élenjár ebben.
Az unióval kapcsolatban Matolcsy azt is megjegyzi, hogy nem képes Európa integrálására, vagyis Ukrajna, a balkáni országok, Norvégia és Svájc is hiányzik ahhoz, hogy egységes Európáról beszélhessünk.
A válság alatt ráadásul az EU szerinte hármas adósságot halmoz fel:
- a tagállamok államadóssága
- az Európai Központi Bank mérlegnövelése
- és az EU saját adóssága, a mostani 750 milliárd eurós kötvénykibocsátás.
Végül rátért az euróra, aminek az 1992-es bevezetése szerinte hiba volt, most pedig két csoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. Úgy véli, az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában euró-csapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Azt is hozzátette, ezen nem segít a hármas eladósodás, mivel a pénz nagyobb mennyisége nem oldja fel a pénz minőségi hátrányát: a közös monetáris politikát és az egységes árfolyamot.
Matolcsy György szerint külön euró kellene az északiaknak és a délieknek. A cikk szerint ez egy új digitális jegybanki pénz lenne, ami növelhetné az európai monetáris mozgástéret és megteremtené a lehetőséget egy kettős árfolyamrendszer bevezetésére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.