Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Könnyen úgy tűnhet, egy oltással és egy védettségi igazolvánnyal nincsenek többé határok, ám ez nem feltétlenül van így. A közös uniós igazolásra még várni kell, így aki addig turistaként indulna útnak, annak nem árt a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel megtervezni az utat.
Júniusra lehet meg az uniós zöld kártya – erről beszélt a hétvégén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke abban bízik, hogy ezzel a turizmus óriási lendületet kap a pandémia után. Ez igen ambiciózus dátum, mert nagyon sok érdeket kell egyeztetni: az Európai Parlament például ragaszkodik ahhoz, hogy ha meglesz az egységes uniós védettségi igazolás, amely tanúsítja a beoltottságot, a megtörtént vírusfertőzést, illetve a teszt eredményét, akkor ne írhassanak elő karantént. Ezt nagyon nehéz lesz eladni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, ahol az állam- és kormányfők ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a döntési joguk arra az esetre, ha a járvány újra felélénkülne. Az Európai Parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy a vírustesztek legyenek ingyenesek – írja összeállításában a Politico.
A megállapodás jelenlegi céldátuma június 21. Ebben reménykedik legalábbis Ursula von der Leyen és a turizmusban elsősorban érdekelt dél-európai tagállamok. Kérdés azonban, hogy ilyen szoros időkeretben sikerül-e megállapodniuk a feleknek, pláne, hogy a járványhelyzet minden uniós tagállamban más, és ráadásul gyorsan változik.
Az biztos, hogy az egységes kártya nagyban megkönnyítené az utazásokat, mert az eltérő járványhelyzet mellett az emiatt elrendelt eltérő korlátozások között is igen nehéz kiigazodni. Ezt az olyan kétoldalú megállapodások sem könnyítik, amelyeket már a magyar kormány is megkötött például az EU-tag Szlovéniával és Horvátországgal. Sebastian Kurz a Politicónak arról beszélt, hogy a lassú döntéshozatal miatt ezek a bilaterális egyezségek jöhetnek. Az osztrák kancellár azonban azt is hozzátette. "Istennek hála nemcsak politikusok vannak a világon, hanem emberek is, akik türelmetlenek, mert utazni akarnak újra. Megint nyaralni akarnak."
Arról, hogy a kétoldalú megállapodások alapján elvileg (védettségi igazolvánnyal) szabadon látogatható országok felé hogyan érdemes útra kelni, ebben a cikkben írtunk bővebben:
Megjött a védettségi igazolványom, de mit ér a nagyvilágban?
Egyre több országba utazhatnak karanténkötelezettség nélkül azok, akiket már beoltottak koronavírus ellen. A magyar védettségi igazolvány azonban nem sokat ér azon a négy országon kívül, amellyel eddig megegyezett a kormány. Még a konzuli szolgálatnál is azt mondták, hogy érdemes inkább az oltóponton kapott oltási igazolást vinni, amit "aztán vagy elfogadnak, vagy nem".
Most körbenéztünk, jelenleg mire kell számítania annak, aki turistaként töltene időt az uniós kártya elfogadása előtt egy másik uniós országban.
Az európai országok közötti utazást alapvetően az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) osztályozása határozza meg. A hivatal az országokat négy csoportba sorolja, ezek közül a zöld a legjobb járványhelyzetet jelzi, a sötétvörös a legrosszabbat, a kettő között a narancssárga és a vörös kategóriákba sorolják a megelőző 14 napban jelentett, százezer lakosra jutó esetek és pozitív teszteredmények alapján. A csütörtökönként frissülő térkép (itt érhető el) legutóbbi, 16-17. heti kiadásában a legtöbb ország – köztük Magyarország is – vörös, a régióban egyedül Szlovákiában jobb a helyzet, zöld kategóriába pedig az Európai Unió és a schengeni zóna országai közül csupán Finnország és Norvégia tartozik. (Uniós lakosnak tekintik ebben a vonatkozásban Andorra, San Marino, Monaco és a Vatikán lakóit is.)
Az EU-n kívüli országok közül sincs sok „zöld”, ezek azok, amelyeknek az esetében Brüsszel a nem alapvető utazásoknál is azt ajánlja a tagországoknak, hogy oldják fel az utazási korlátozásokat. Ezek:
- Ausztrália,
- Új-Zéland,
- Ruanda,
- Szingapúr,
- Dél-Korea,
- Thaiföld,
- Kína, Hongkong és Makaó – ha hasonló lépésről döntenek az európaiakkal szemben.
Az uniós rendszer használata nem kötelező, például Magyarország sem alkalmazza azt, ennek ellenére számítani kell arra, hogy más országokban a magyar állampolgárokat ez alapján sorolják be – egyelőre kockázatos kategóriába.
A belépésnél az uniós országok legtöbbje ezt az osztályozást veszi figyelembe, az azonban már országonként változik, a jobb besorolás milyen időponttól és pontosan mire jogosítja fel az adott ország polgárait. Az alapszabály az, hogy a zöld területeken élők szabadon utazhassanak. Ehhez az egységes uniós ajánlás alapján arra van szükség, hogy a százezerre jutó esetszám az elmúlt két hétben ne haladja meg a 25 főt, a pozitív tesztek aránya az elmúlt egy hétben legfeljebb 4 százalék legyen. Magyarország ettől igen messze van: az elmúlt hét nap adatai alapján az új esetek százezer főre vetített száma meghaladja a 85-öt, és a 4 százalékot is túllépi a pozitív teszteredmények aránya.
A veszélyeztetett országokból érkezők esetében negatív Covid-teszt megléte lehet előírás, illetve karanténkötelezettséget is megszabhatnak a tagországok. Változó, hogy a gyerekekre milyen előírások vonatkoznak: amíg például Olaszországban vagy Portugália kontinentális részén csak a két év alattiak kapnak mentességet a teszt megléte alól, az ország többi részében 12 év a korhatár. Spanyolországban vagy a görögöknél ugyanezt a határt öt évnél húzták meg, Romániában a 3 év alattiak mentesülnek.
Az sem egységes, hogy a karanténkötelezettség hány napig tart. Amíg például Ausztriában tíz nap, az olaszok 5 napot írnak elő, a spanyolok pedig nem várnak el izolációt az unió más országaiból érkezők számára.
Előfordulhat, hogy az ország a belépők számára utasazonosító űrlap kitöltését írja elő. A görögök és a spanyolok például egy online formulát dolgoztak ki, amelyet a belépés előtt egy nappal kell kitölteni, ezt követően az utas egy QR-kódot kap, ezzel azonosítják ott-tartózkodása során.
A schengeni zónában szabad határátlépést jó ideje elfelejtettük már, ám arra sem árt ügyelni az autóval útnak indulóknak, hogy nincs minden határátkelő nyitva. Aki a tömegközlekedést választja, annak sem árt tájékozódni, hiszen a vonatok és a buszok is csökkentett járatszámmal közlekednek.
Ami a repülést illeti: a repülőterek nyitva tartanak, ám a korlátozott lehetőségek azzal is járnak, hogy a légitársaságok a korábbinál jóval kevesebb járatot indítanak. Így pusztán az a tény, hogy jeggyel rendelkezünk, nem garancia arra, hogy az a járat valóban el is indul. Természetesen a törlés esetén minden légi utas jogosult kártérítésre, ennek ellenére nem árt ellenőrizni azt, hogy a légitársaságok lehetőséget adnak-e a törlés esetén vagy más indokkal pénzbeli kártérítésre, netán az utazás időpontjának módosítására.
Eltérő, hogy az egyes országokban milyen könnyítés járhat a beoltottak számára. A legtöbb esetben azonban itt sem elegendő a magyar kártya, hiszen abból nem derül ki például az az alapvető információ, hogy az oltás milyen vakcinával történt. Márpedig ez egyes országokban fontos lehet, és nem csak amiatt, hogy az adott oltóanyag rendelkezik-e uniós engedéllyel. A szlovénok például oltóanyagonként változó időtartamot várnak el az utolsó (második) oltás után ahhoz, hogy a beutazót teljesen beoltottnak minősítsék, ezáltal pedig mentesüljön az elvárások alól. (Mindez a magyar utazókra nem vonatkozik, kétoldalú megállapodás alapján a szlovének elfogadják a magyarok – jellemzően az első oltás után kiállított – védettségi igazolványát.) A románoknál nincs ilyen megkülönböztetés, ott egységesen tíz napot kell várni az utolsó (jellemzően második) oltás után.
Tegyük fel, hogy túljutottunk a határőrökön és a karanténkötelezettség sem vonatkozik ránk. Még itt sem biztos, hogy nyugodt a nyaralás, hiszen országonként, sőt, akár országon belül is eltérhet, milyen korlátozó intézkedések vannak hatályban, és arra sincs egységes szabályrendszer, hogy ezek feloldása mikor és milyen menetrendet követve enyhül.
A szabadtéri maszkviselési kötelezettség a legtöbb helyen érvényben van, de itt sem elég a fejünk után menni: Ausztriában például FFP2 maszk viselése is előírás. Csehországban ezzel szemben hétfőtől csak akkor kell kültéren maszkot viselni, ha két méteren belül kettőnél több ember van – a tömegközlekedési eszközökön vagy a boltokban azonban itt is FFP2 maszkot kell viselni 15 éves kor felett.
Ennél azonban átláthatatlanabb a kereskedelem és a szolgáltatások helyzetet. Változó, mely üzletek tarthatnak nyitva (az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak természetesen mindenhol), ahogy az is, a szálláshelyeket turisztikai céllal igénybe lehet-e venni. De még ahol azt látjuk internetes keresgélés közben, hogy igen, ott sem vehetjük biztosra, hogy ez nem csak a helyieket illeti meg. Ugyanígy az éttermek esetében sok helyen továbbra is csak a házhoz szállítás engedélyezett, a helyben fogyasztás nem. Így van ez például Máltán is, ahol a lakosság fele már megkapta legalább az első oltását.
A turisztikai látványosságoknál sem nyilvánvaló az, hogy nyitva lennének, bár a dél-európai turisztikai központok láthatóan arra törekednek, hogy május közepére megtörténjen az újranyitás. A tervek szerint május 15-én nyit újra például az athéni Akropolisz, és látogatható már a római Colosseum is. Akárcsak az éttermek esetében, a látványosságoknál, múzeumoknál is érdemes megnézni azt, milyen feltételekkel lehet belépni. Sok helyen előzetes foglalást írnak elő annak érdekében, hogy ne alakuljon ki tömeg, ilyen esetekben sokszor nincs is lehetőség helyben jegyet vásárolni, arra csak interneten keresztül van lehetőség, a jegyet pedig okostelefonon kell felmutatni a bejáratnál.
Természetesen minden helyen előírhatják a távolságtartást, maszk viselését, illetve a bejáratnál hőmérsékletet mérhetnek.
Mielőtt bármilyen utat terveznénk, érdemes felkeresni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának honlapját, ahol országokra bontva találhatunk folyamatosan frissülő információkat a korlátozásokról.
Ugyanilyen hasznos az Európai Unió Re-open oldala, amely Android és iOS mobilapplikáció formájában is elérhető az EU minden hivatalos nyelvén, így magyarul egyaránt. Az oldalon magyarul tájékozódhatunk arról, az egyes országokba milyen feltételekkel engedélyezett a belépés, illetve milyen korlátozások vannak érvényben a járvány miatt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
