A vakcinadiplomácia kora következik, miután hamarosan meghaladja az igényeket az uniós vakcinamennyiség.
Ki kapjon koronavírus elleni vakcinát? Az uniós kormányok véleménye erősen megoszlik - írja a brüsszeli Politico. Néhány tagállam azon az állásponton van, hogy a Covax programnak kell kapnia az uniós többlet javát és a WHO vakcinaalapja azután majd elosztja azt a maga szabályai szerint.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és Emmanuel Macron francia elnök sokáig a Covax legfőbb támogatója volt, de Joe Biden amerikai elnök is 4 milliárd dolláros támogatást ígért a programnak.
"Változnak a célok"
- hangsúlyozza Gian Gandhi, az UNICEF vakcinafelelőse, aki szerint alkalmazkodni kell a realitásokhoz, vagyis ahhoz, hogy a gazdag államok először el akarják érni a nyájimmunitást és csak utána foglalkoznak a szegény országok problémáival.
A Covax filozófiája ezzel ellentétes: nagy vakcinakészleteket felhalmozni, hogy abból a gazdag és szegény országok egyaránt részesüljenek - méghozzá arányosan. A cél az volt, hogy mindenütt gyorsan beoltsák a lakosság legjobban veszélyeztetett 20 százalékát.
Covax: pénz lenne, de vakcina nincs
Egyelőre viszont a gazdag országok veszik meg a védőoltások jórészét, ezért a Covax-nak kevés jut. Ráadásul India, a világ legnagyobb exportőre leállította a szállításokat a helyi járványhelyzetre hivatkozva.
Így aztán maradnak a gazdag államok célzott vakcina adományai: Franciaország az egykori afrikai gyarmatoknak küld védőoltást, míg Spanyolország Latin-Amerikának.
És mit csinál az EU, amely a világ egyik legnagyobb vakcinaexportőre? „Több mint 200 millió dózist exportáltunk 44 országba, ez pontosan annyi, mint amennyit az EU kapott külföldről” - írta Twitteren Ursula von der Leyen.
Mihez kezdjünk a többlettel?
Ez okoz most fejtörést nemcsak Brüsszelben, de a tagállamok fővárosaiban is. "Több dózisunk van, mint amennyit fel tudunk használni" - nyilatkozta Svédország fejlesztési minisztere. Hétfőn be is jelentették, hogy egymillió AstraZeneca vakcinát adományoznak. Ez persze összefügg azzal, hogy megrendült a bizalom az Astra Zenecaban.
Dániában le is állították ezt a védőoltást, mert nagyon ritkán bár, de vérrögöt okozhat. Dánia egy kisebb szállítmányt ezért átadott Németországnak, ahol Angela Merkel kancellárt is AstraZeneca vakcinával oltották be. Az adomány ellenére jelentős adag AstraZeneca és Johnson&Johnson védőoltás várakozik a raktárakban Koppenhágában. A legtöbb ország egyébként azért is siet megszabadulni a feleslegtől, mert a hűtőházi raktározás pénzbe kerül.
Vakcinadiplomácia, de hogyan?
A Politico-nak nyilatkozó diplomaták hatékony mechanizmust szeretnének, amely a humanitárius segélyen túl megfelel az EU stratégiai céljainak is. A globális piacon ugyanis verseny folyik, és az oroszok és kínaiak nyíltan propagálják a maguk vakcináit és adományait, melyeket a fogadó államok vezetői gyakran a repülőtéren köszöntenek.
"Az EU polgárai nincsenek biztonságban, amíg a szomszédok nincsenek biztonságban"
- ez az elv uralkodik Brüsszelben. Ezért a vakcinadiplomácia célcsoportja most a Nyugat-Balkán és a keleti partnerállamok.
Ezért üdvözölték Brüsszelben, hogy Románia 305 ezer dózist adományozott Moldovának. Ezt követően pedig havonta 200 ezer védőoltást ad el keleti szomszédjának, melynek lakossága jelentős részben kettős állampolgár. Az EU pedig 650 ezer dózist küld a Nyugat-Balkánra. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az erről szóló tárgyalások négy hónapig húzódtak - közben pedig az oroszok és a kínaiak beelőztek.
Macron és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök azt szeretné, hogy a Covaxon keresztül küldje a vakcinaadományokat az EU. Hozzájuk csatlakozott nemrég Stefan Löfven svéd miniszterelnök is, aki Belgiummal és Dániával együtt "olyan uniós mechanizmust sürget, mely kiegészíti a Covax vezető szerepét."
Az uniós tagállamok vezetői Charles Michelhez, az Európai Tanács vezetőjéhez intéztek levelet, melyben hangsúlyozták: "A vakcina biztonságpolitikai probléma lett, és az EU nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemaradjon".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.