Erdogan szerint három veszély fenyegeti Törökországot: a kamatláb, az infláció és a líra árfolyama. Erre hivatkozva adott el a nemzeti bank 128 milliárd dollárt a devizatartalékból, de az ellenzék szerint valójában kormányközeli cégeket mentettek így meg a csődtől – írja a Bloomberg.

Erdogan szerint az ellenzék állítása hazugság. Ugyanakkor elismerte, hogy valójában 165 milliárd dollárral csökkent a nemzeti bank devizatartaléka 2019-ben és 2020-ban.

Mi történt valójában?

2018-ban a líra új válsággal nézett szembe, és ezt a nemzeti bank óriási dolláreladásokkal próbálta meg ellensúlyozni. Ezt a politikát egészen tavaly novemberig folytatta a nemzeti bank, melynek élén Berat Albayrak, a szultán veje állt. Ő korábban pénzügyminiszter is volt, de külföldön nem becsülték sokra, mert a vádak szerint szolgalelkűen követte apósa ellentmondásos utasításait.

Erdogan, aki a múlt hónapban rúgta ki a legutóbbi nemzeti bank elnököt, most közölte pártjának vezérkarával, hogy a jövőben is fenntartja a jogot, hogy a nemzeti bank devizatartalékának eladásával támogassa a gazdaságot, illetve védelmezze a török lírát.

A török elnök szerint a nemzeti bank 30 milliárd dollárt költött a fizetési mérleg hiányának enyhítésére, miközben 31 milliárd dollár értékű tőke áramlott ki Törökországból. Ezen felül 54 milliárd dollár értékben vettek "a hazai vásárlók" a nemzeti bank deviza- és aranykészleteiből.

Kik voltak ezek a hazai vásárlók? Erről nem árult el semmit sem és az sem könnyíti a helyzetet átlátni akarók helyzetét, hogy a nemzeti bank – Erdogan útmutatását követve – 2014 óta nem ad ki jelentéseket. Április elején a pénzügyminiszter ugyan felszólította a nemzeti bank új kormányzóját, hogy tegyen közzé megbízható adatokat, de azóta sem történt semmi.