Bár értesüléseink szerint 4 milliós beoltottság esetén a kormányzat teljes kulturális nyitást tervez, mozikkal, színházakkal, ennek egyelőre nem sok jelét látják az ágazati szereplők.
A kormány kommunikációjából egyértelműnek tűnik, hogy valahányszor félmillióval nő idehaza a beoltottak száma, úgy lazítanak egyet a novemberben bevezetett járványügyi korlátozásokon.
Hogy 3 és fél millió beoltott esetén mi történik, az nagyjából világos, jó előre elmondták, hogy ekkor várható a vendéglátóhelyek teraszainak a megnyitása. Miután kedden reggel ennek eléréséhez még közel 183 ezer beoltott hiányzott, az eddig tapasztalt oltási tempót alapul véve azt vélhetően csütörtök-pénteken érjük el, és egy aznap kihirdetett rendelettel péntek-szombattól már esedékes lehet a terasznyitás. Ez azonban az eddigi információk alapján csak a vendéglátóhelyeket érinti, vagyis az éttermek és a sörözők kerthelyiségeinek nyitásáról beszélünk.
A nagy kérdés, hogy mi lesz azután, vagyis a 4 millió beoltott elérésekor, amely akár a jövő hét végére bekövetkezhet. Hétfőn már olyan információk is eljutottak a hvg.hu-hoz, hogy 4 milliós beoltottság esetén a kormányzat teljes kulturális nyitást tervez, mozikkal, színházakkal – erről meg is kérdeztük aznap a kormányt, de választ nem kaptunk –, kedden pedig a Magyar Hírlap állt elő ugyanezzel az értesüléssel, azzal kiegészítve, hogy a szállodák, fürdők is nyithatnak és 18 év fölött védettségi igazolvánnyal szabadon látogathatók. Az éttermek innentől már szabadon látogathatók lennének, a belső terek is, bár maszkot viselni kell, amikor épp nem fogyaszt valaki.
Az értesülés már csak azért sem lehet alap nélküli, mert a miniszterelnök már másfél hete a rádióinterjújában a nemzeti konzultációs kívánságlistára hivatkozva azt mondta: az iskolák kinyitását követhetik az éttermek, majd a szállodák, utána a jeggyel látogatható kulturális és sportrendezvények, mozik, konditermek jöhetnek. Azzal kecsegtetett, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a védettségi igazolvánnyal látogatható kulturális és közösségi események ismét elérhetők lesznek.
A helyzet azonban az, hogy a négymilliós nyitási terv konkrétumairól egyik rendezvényszervezés és kulturális előadóművészet területén dolgozó forrásunk sem értesült, és azt mondták, nem is történt velük semmilyen egyeztetés.
Fesztiválszervező forrásaink azt mondták, pörög már egy ideje a 4 milliós bűvös szám, de ez betudható lehet annak, hogy a kormány tagjai emlegették, viszont eddig semmilyen konkrétum nem kapcsolódott hozzá.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek szövetségének elnöke azt mondta, ők annak örülnének, ha a szállodákban megszállást nem kötnék oltási igazoláshoz, helyette pár hétig a 70 százalékos kapacitáskorlátozást tartja bevethető módszernek. Viszont a kormány velük sem egyeztetett a nyitásról.
Kovács László, a Magyar Vendéglátósok Ipartestületének az elnöke viszont azt mondja, velük ugyan volt egyeztetés, de szerintük 4 millió beoltottnál még nem nyithatnak ki az éttermek belső terei, a terasznyitás után ugyanis 2–3 hétig tesztelni kell a tapasztalatokat.
Megkerestünk több színházat, színházi szervezetet azzal kapcsolatban, hogy tudnak-e a tervekről, de válaszként még a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság is azt közölte, hogy nem vettek részt ilyen egyeztetésen. “Egy biztos: a védettségi igazolvánnyal kulturális események látogathatóságának ideája nagyon vonzóan hangzik” – tették hozzá.
A Cinema City moziüzemeltetőt is megkerestük, tőlük azt a választ kaptuk, hogy közvetlenül eddig semmilyen egyeztetésbe nem vonták be őket a tervezett nyitással kapcsolatban, így annak részleteiről sincs információjuk. Hasonlóan nyilatkozott a Budapest Film is.
Az MTÜ terveiben mintha ilyesmi lenne
Annyi bizonyos, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nevű kormányszerv a kulturális és zenei élet szereplőinek javaslatait összegyűjtve még márciusban elküldött egy olyan ötlépcsős nyitási javaslatot az operatív törzsnek (tehát lényegében a kormánynak), amely némileg egybevág a 4 milliós nyitásról szóló értesüléssel.
A javaslat egyébként már a terasznyitással egy időben lehetővé tenné egyes kulturális rendezvények megtartását. Ők úgy gondolják, hogy kötelező maszkviseléssel már megtarthatók lennének a 100 főnél nem nagyobb szabadtéri, előzetes regisztrációhoz kötött ültetett vagy megváltott ülőhellyel látogatható zenei-kulturális, gasztronómiai és szakmai rendezvények, ezeken a személyzet tesztelését (kivéve oltottság esetén) és az ülőhelyek közötti távolságtartást is előírnák. Hogy ezt beleveszi-e a kormány az e héten várható terasznyitásba, az napokon belül kiderül, ám ennek egyelőre nincs semmilyen jele.
Az MTÜ további négy lépcsőben képzelte el a nyitást:
- A vendéglátóhelyek belső részének 30 százalékos nyitásával egy időben zárt helyiségben maximum 100 fős, szabad téren maximum 500 fős, bármilyen rendezvényt meg lehetne tartani a kellő távolságtartás biztosításával (minden 3. ülőhely eladásával) és maszkviseléssel. (Ez alapjában véve megfelelne a novemberi zárást megelőző, színházakban, meg Szuperkupa-meccsen alkalmazott helykihagyásos módszernek.)
- A vendéglátóhelyek belső részének 50 százalékos nyitásával egy időben bármilyen rendezvény megtartható lenne (kötelező maszkviseléssel, minden 3. ülőhely eladásával) úgy, hogy zárt helyiségben maximum 500 fő, kültéren 1900 fő lehet jelen, és ezzel is maximum a rendezvényhelyiség kapacitásának 30 százalékát használhatják ki.
- Amikor a vendéglátóhelyek kívül-belül megnyitottak, akkor engednének maximum fél házzal üzemelő kulturális rendezvényeket (minden második ülőhely eladásával, zárthelyi maszkviseléssel, ha indokolt)
- Teljes nyitás, fesztiválokkal tömegrendezvényekkel.
A szakmai szervezet egyébként a márciusi javaslatban még a kórházban ápoltak számához kötötte volna a nyitást, a konkrét számokat a Nemzeti Népegészségügyi Központra bízva. Az azonban azóta számukra is világossá válhatott, hogy a kormány elsősorban a beoltottak számában méri a sikert, és ehhez köti a jutalmat is, vagyis a szabadságot. Nyilván az oltásszámokat kijelölve tud a kormányfő határozott célkitűzéseket megfogalmazni, és azt gondolja, ezt a kormány az apparátus irányításával képes kontroll alatt tartani. Sokkal inkább, mint a kórházban ápoltak számát.
A dologhoz az is hozzátartozik, hogy az Orbán-kormány az egész tavaszi politikai kampányát az uniósnál sikeresebb vakcinabeszerzésre és az európai toplistán dobogós beoltottsági arányra alapozta, amellyel úgy büszkélkedik, mint egy olimpiai éremtáblázattal. De valódi értelmet mindez csak akkor nyer, ha a korlátozások enyhítésében és a normális élet visszatérésében is megmutatkozik, hiszen az oltásban előttünk járó országok (Izrael, Nagy-Britannia, Szerbia) már elkezdték a lazítást. És mindezt úgy kellene meglépni, hogy közben a közvélemény egy része a tavasszal tragikussá romló járványadatok – bár az utóbbi napokban a fertőzésszámnál és a kórházi ápoltak számánál látható a javuló tendencia – miatt mindenfajta lazítást felelőtlenségnek tart.
Kell-e igazolvány?
Van azonban még valami, amit a kormány egyre gyakrabban emleget, a koncertszervezők viszont tartanak az alkalmazásától: ezek az oltási igazolvány által nyújtott jogosultságok. Erről tanúskodik az MTÜ által leadott javaslat: a szervezők szerint ugyanis ha kizárólag ehhez kötnék a rendezvények látogatását, az komoly nehézségekbe ütközne, ezért szeretnék, ha a beoltottság igazolása mellett elfogadnák a 2–3 napos, otthon elvégzett PCR-teszteket is, amelyek online regisztrálását követően kapnának ideiglenes védettségi igazolványt a vendégek.
A 18 év alatti vendégek bejutása miatt is aggódnak, hiszen ők nem kapnak még oltást, így igazolványt sem, de erre a félelmükre a Magyar Hírlapban közölt információk választ adnak: 18 év alatt senkitől sehol nem kérnek oltási igazolást.
A kormányzati nyilatkozatok alapján mindenesetre számítani fog az igazolvány, Gulyás Gergely legutóbb arról beszélt, hogy “szerintem 4 millió beoltott esetén lesznek olyan lazítások, amik csak az igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkoznak majd”, és Orbán Viktor is arról beszélt a cikk elején említett interjúban, hogy “közel vagyunk ahhoz, hogy a védettségi igazolvánnyal látogatható kulturális, közösségi események ismét elérhetőek lesznek”.
Ettől persze még elképzelhető olyan forgatókönyv, amit a zeneiparosok javasolnak, hogy PCR-teszttel is látogatható legyen egy rendezvény, de kétségtelenül kényelmesebb egy ingyenes oltás után kapott igazolványt felmutatni, mint tesztekre rohangálni és pluszba kifizetni azok árát. A kormánynak mindenesetre egyértelműen az az érdeke, hogy az oltásokba vetett hitet és az oltási igazolványhoz kapcsolódó előnyöket hangsúlyozza, így ugyanis könnyebben elérhetők azok a beoltottsági célok, amelyek végső soron visszahozhatják a normális életünket.
Nem akarnak össztűz alá kerülni
A rendezvényszervezőknek is van azonban félelmük: tartanak attól, hogy ugyanúgy a politikai tűzvonalba kerülnek majd, mint ahogyan az április 19-re tervezett iskolanyitással történt, amelyet a közvélemény, az orvosi szakma egy része, valamint az ellenzék annyira korainak és felelőtlennek tartott, hogy a kormány nem is volt képes döntését teljes mértékben megvédeni, és eredeti szándékaikból visszább véve végül csak az óvodásokat és az alsósokat küldték be az iskolába, őket is kábé csak akkor, ha tényleg akarják.
Érthető, ha egyetlen zenész, koncertszervező, vagy színházigazgató sem vágyik arra, hogy járványos gócpontként tekintsenek az előadására. Pláne, ha ennek az a következménye, hogy a kormány ismét visszatér a szigorításhoz, és már leszervezett előadásokat kell emiatt törölni.
Annyiban azonban túlzottnak tűnik az aggodalom, hogy az iskolával ellentétben a színházba és koncertre senkinek nem kötelező elmennie. Ráadásul míg egy szülő számára valóban aggasztó a gondolat, a védtelen gyerekét, akiért felelősséggel tartozik, beküldi egy esetlegesen fertőző közösségbe, addig bizonyára úgy képzeli, hogy önmagára tud vigyázni, és akkor megy majd koncertre, ha biztonságosnak érzi.
Az nem világos, hogy az MTÜ javaslatát pontosan mennyire tükrözik majd a kormányzati döntések, de tudomásunk szerint az annak kidolgozásában részt vevő szakmai szervezetek semmilyen visszajelzést nem kaptak a kormánytól. Az MTÜ-nek elküldtük kérdéseinket kora délután, de egyelőre nem kaptunk választ.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.