Legkésőbb 2022. január 1-től a 25 év alatti fiatalok teljes jövedelemadómentességet kapnak – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. Az adókedvezmény részletei még nem kidolgozottak, a miniszterelnök szerint a bevezetés eldöntött kérdés, de még nehéz tárgyalásokat folytat Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Novák Katalin családminiszternek pedig még számolgatni valói vannak (utóbbira még visszatérünk).

A 3 gyerekes anyák szja-mentessége drága lett volna

Jelen állás szerint a 4 gyermekes anyák élveznek teljes jövedelemadó (szja) -mentességet. Rendszeresen felvetődik, hogy ezt kiterjesztenék a 3 gyerekes anyákra, erről Orbán legutóbb azt mondta, hogy ő szeretné, de a pénzügyminiszter szerint nincs meg a fedezete a költségvetésben. Ugyanis minden adócsökkentés vagy adóelengedés bevételkiesést okoz az államnak.

Ráadásul most válság van, 2020-ban a költségvetés hiánya a GDP egy százaléka helyett akár 9 százalék lehetett, 2021-re a pénzügyminisztérium 6,5 százalékos módosított hiánycélt jelentett be. 2022-ben vélhetően már jobb lesz a helyzet, a költségvetésnek ennek ellenére szűk lesz a mozgástere.

Egyszóval a 25 év alattiak szja-mentessége minden bizonnyal relatíve olcsó (mármint a költségvetésnek relatíve olcsó) intézkedés, máskülönben nem lépnék meg, vagy nem ezt lépnék meg, hanem mondjuk a 3 gyerekes anyák adómentességét. Orbán bejelentése szerint a 25 év alattiak szja-mentessége 130-150 milliárdba fog kerülni.

És hogy mennyi pénz a 150 milliárd forint? Pont annyi, amennyiből Mészáros Lőrinc és társai építheti az új atlétikai stadiont Budapesten, de 40 milliárddal kevesebb, mint amennyibe végül a Puskás Stadion került.

Még szembetűnőbb az összeg, ha azt írjuk, hogy az Orbán-kormány több mint 140 milliárdot költött sportra a koronavírus-járvány alatt, a közmédia pedig 118 milliárdból gazdálkodhat 2021-ben.

Kicsi és rosszul kereső korcsoport a fiataloké

A 25 év alattiak adómentessége két okból ilyen olcsó a költségvetésnek:

• Ebben a korcsoportban relatíve kevés a foglalkoztatott, vagyis relatíve kevés foglalkoztatott adóját kell elengedni.
• A fiatalok jellemzően rosszabbul keresnek, mint az idősebbek, vagyis egyénenként és összességében nézve is az államnak kevesebb veszteséget okoz a 20 év körüliek szja-jának elengedése, mint mondjuk a 40-eseké.

A foglalkoztatottak korfáját az alábbi grafikonon ábrázoltuk:

 

A 15-19 éves korcsoportban nagyon kevesen dolgoznak teljes állásban, a 20-24-es korcsoportban már többen, de a két csoport együtt is csak 280 ezer embert számlál. Vagyis összesen ennyi embert érinthet az szja-elengedés – a teljes népességben a foglalkoztatottak száma ugyanekkor 4,37 millió fő volt.

Ami a fizetéseket illeti, a korfa hasonlóan fest, mint a foglalkoztatottak számáé:

 

A fiatalok (természetesen átlagban) rosszabbul keresnek, mint a nemzetgazdasági átlag, sőt rosszabbul, mint az idősebb korcsoportok. Ez persze nem meglepő, minél idősebb valaki, jó eséllyel annál képzettebb, annál több a tapasztalata, vagyis annál többet ér a munkája. Az átlagkereset a 30-as korcsoportban ugrik meg látványosan.

A miniszterelnök szerint az szja-elengedés 130-150 milliárd forintba fog kerülni, ami a munkaerőpiaci statisztikák alapján korrekt becslésnek tűnik. A fenti grafikonon a nettó átlagkereseteket ábrázoltuk, ami a bruttókat illeti, a 20 év alattiaké 2020 első három negyedévében átlagosan 233 ezer forintra adódik, a 30 év alattiaké 340 ezer forintra. Ha ezzel a (az érintett korcsoportot nézve még 2022-ben is túlzó) 340 ezres bruttóval számolunk, akkor egy foglalkoztatott fizetésén körülbelül évi 600 ezer forintot bukik az állam – illetve nyer a munkavállaló és a munkáltatója (erre még visszatérünk). Körülbelül 280 ezer érintettel kalkulálva ez évi 170 milliárd forint kiesés a büdzsének, de ugyebár nagy rátartással számoltunk, szóval az Orbán által említett 150 milliárd reális.

Most akkor jó a többkulcsos szja, vagy rossz?

Főleg úgy, hogy Orbán feltételes, illetve Novák Katalin teljesen határozott bejelentése szerint az szja-elengedés az átlagfizetésig lesz érvényes. Nem világos, hogy ez azt jelenti, hogy

• az összes fiatal munkavállaló fizetésének átlagkereset alatti része szja-mentes lesz, az afölötti része pedig szja-köteles (Novák megfogalmazása inkább erre utal),
• vagy pedig az átlagkereset alatti keresetek szja-mentesek, míg az afölöttiek teljes részüket tekintve szja-kötelesek?

Akárhogy is, mivel a 25 alatti korcsoportok átlagkeresete nem éri el a nemzetgazdasági átlagot, ennek a megkötésnek jelentős hatása nem lesz. Mármint a központi költségvetés szempontjából, az egyénnek nyilván nem mindegy, hogy kell-e 15 százalék adót fizetnie a fizetéséből, vagy sem, esetleg csak egy része után.

Azt azért muszáj megjegyezni, hogy

ha a kormány az szja-mentességet bármilyen módon a bruttó fizetés mértékéhez köti, akkor saját adófilozófiáját hajítja a kukába.

Valaha régen Magyarországon a jövedelemadónak több kulcsa volt, a magasabb keresetűek magasabb kulccsal adóztak. Ezt sávosan progresszív adózásnak hívják, és a Fidesz szüntette meg, azzal érvelve, hogy igazságtalan, mivel a jobban keresőktől a rendszer többet vesz el. Az ellentábor szerint a társadalmi szolidaritás felől közelítve a progresszív adózás igazságos, mivel a szegényebbeket kevésbé terheli.

Mindenesetre a Fidesz bevezette az egykulcsos szja-t, és ugyan a családi adókedvezmény miatt a rendszer de facto nem egykulcsos, eddig a kereseti szintek szerint nem tett különbséget.

Ha a Fidesz a 25 évesnél fiatalabbak körében bevezeti a sávosan progresszív jövedelemadózást, akkor el kell majd tudnia magyarázni: a többi korcsoportnál miért nem tesz ugyanígy?

Ha egy jobban kereső fiataltól (arányaiban is) nagyobb adóhozzájárulást várunk el, akkor miért nem érvényes ez a 30-asokra, 40-eskre, 50 esekre?

Lesz egy országgyűlési választás 2022-ben

Ha már az intézkedés ellentmondásos vetületeinél tartunk, afölött sem lehet átsiklani, hogy 2022-ben vezetnék be. Ez épp az az év, amikor Magyarországon legközelebb országgyűlési választás lesz, így adja magát a feltételezés, hogy voltaképen választási fogásról van szó. Annak egyébként kiváló, amennyiben a költségvetésnek nem kerül sokba (ahogy fentebb bemutattuk: egy stadion ára), ugyanakkor jól eladható. Historikusan a Fidesz szereti az ilyen, relatíve kis költségű, de látványos, esetleg egy személyesen a miniszterelnök által szignált levéllel kísérhető intézkedéseket.

Mint például a rezsicsökkentés, a rezsiutalványok, a nyugdíjasok 53. heti juttatása – utóbbit Orbán Viktor meg is említette az szja-mentesség bejelentésekor, azt emlegetve, hogy most a fiatalok vannak soron.

A fiatalok, akik körében a párt támogatottsága nem mellesleg elég csehül áll. Legalábbis ahhoz képest, ahogy a többi korcsoportban állnak. A Závecz Research októberi felmérése szerint a 40 év alattiak körében 9 százalékpontot veszített a kormánypárt a nyár óta, az ennél idősebbek körében mindössze 2 százalékpontot. A Závecz úgy fogalmaz: így visszaállt a korábbi sajátosság, a fiatalok körében az átlagosnál gyengébben szerepel a Fidesz.

A Medián tavaszi felmérése szerint a fiataloknál 34 százalék támogatja a Fideszt, többi korcsoportnál ez a szám mind negyven fölé esik. Bár a Medián megjegyzi, hogy a kormánypárt látványos erőfeszítéseket tett azért, hogy még jobban növelje támogatottságát a legfiatalabb választók körében, ennek a számok szintjén nem mutatkozott meg az érdemi eredménye. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a fiataloknál is a Fidesz a kimagaslóan legnépszerűbb párt.

A fiatalok magas munkanélküliségével kezdeni kell valamit

Nem csak rossz, illetve politikai érdekből motivált vetületei vannak azért a bejelentett szja-csökkentésnek:

• A fiatalok foglalkoztatottságát valóban meg kell(ene) támogatni,
• A fiatalok szja-mentessége a teljes nemzetgazdaságban fűtheti valamelyest a béremeléseket.

Ami az első szempontot illeti, a fiatal korosztályok foglalkoztatottsági rátája jóval alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag, illetve mint az idősebb korcsoportoké. Vagy megfordítva, körükben a munkanélküliségi ráta magasabb, mint az átlag és az idősebb korcsoportoké (azok a fiatalok, akik iskolába járnak nem minősülnek munkanélkülinek, csak azok, akik nem tanulnak, de állásuk sincs):

 

Ráadásul ahogy a grafikonon is látható, a Fidesz nem tudott érdemi javulást elérni a fiatalok munkaerőpiaci mutatóinak javításában (mármint abban, hogy közelítse azokat az átlaghoz). Sőt, ami azt illeti, a fiatalok munkanélküliségi rátája már 2019-ben, a koronajárvány és -válság előtt nőni kezdett, miközben abban az évben a nemzetgazdasági átlag még javult.

Az szja-mentesség nem csak az érintett munkavállalónál hagy több pénzt, borítékolható, hogy egy részét a munkáltatók be fogják nyelni (csak az a kérdés, mekkora részét).

Hiszen ha a fiatal munkavállaó bruttójából nem jön le az szja, akkor neki elég kisebb bruttót adni, és még úgy is magasabb lesz a levonások utáni, kézhez kapott nettója. Ez hozzájárulhat a fiatal korosztályok foglalkoztatottságának növeléséhez.

Természetesen

bőven lenne itt helye egyéb intézkedéseknek, például az iskolaköteles kort vissza lehetne emelni 18-ra,

hiszen minél képzetlenebb valaki, annál nehezebben talál munkát. A felsőoktatásba igyekvőket támogatni kellene, mert akárhogy erőlteti a kormány a szakmunkásképzést, a valóság még mindig az, hogy a diplomások jobban keresnek, és körükben gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Apropó szakmunkásképzés, annak a helyzetén se segít, hogy 2010 óta már vagy harmadjára alakítják át az egész rendszert. És akkor arról még nem beszéltünk – ezúttal nem is fogunk –, hogy a magyar közoktatásban már az általános első osztálytól, sőt az óvodától komoly problémák vannak. De legalább heteró, hazafias és keresztény a nevelés.

Pozitívum, hogy ha a fiatalok szja-mentessége hozzájárul az érintett munkavállalók nettó bérének emelkedéséhez, az rátorlaszthatja ezeket a fizetéseket az idősebb korosztályok magasabb fizetéseire. Ami bérfeszültséget szül, ami az idősebbek béremelését is fűtheti. Hogy ez a jelenség mekkora lesz, vagy hogy lesz-e egyáltalán, még a jövő zenéje.