Ha így megy tovább, a kormánynak kell döntést hoznia az ügyben.
A hétfői “paprikás hangulatú” egyeztetésen sem sikerült megegyezniük a jövő évi minimálbér-emelésről a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselőinek – írta a Népszava. Így valószínűleg a kormánynak kell majd kimondani a végső szót a jövő évi minimálbérről.
A szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének, valamint garanciát arra, hogy ha az infláció magasabb lesz a kormány által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor félévtől a legkisebb bérek összege visszamenőleg korrigálódik az eltérés mértékével.
A munkáltatók ezzel szemben 3 százalékos emeléssel számolnak, ha pedig annál nagyobb mértékben nő az infláció, akkor majd ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint már a 3 százalékos minimálbér-emelés is közgazdasági nonszensz, hiszen a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott. “Ebben a helyzetben reálbérnövekedést várni pedig teljesen abszurd. Ha viszont csökken a szociális hozzájárulási adó, akkor annak mértékével év közben emelnék a minimálbért” – mondta.
A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak az 5-6,5 százalékos emeléshez, továbbá az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint drágulás üteme minden bizonnyal gyorsabb lesz a kormány által előre jelzettnél, az automatikus korrekció kitételre pedig azért van szükség, mert 2018-ban is született olyan 2 éves megállapodás, amely szerint a gazdasági mutatók változása esetén újra kell tárgyalni a minimálbér-emelés mértékét. “Tavaly jelentősen eltértek a számok, tárgyaltak is a felek, mégsem változott az előzetesen rögzített minimálbérösszeg” – fogalmazott Kordás.
A lap megjegyzi, hogy a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek legközelebb szerdán találkoznak, azon a fórumon pedig a kormány képviselője is részt vesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)