Közgazdászok szerint kettős kára lesz az országnak abból, ha a jogállamisági kritériumok miatt a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot.
Több magyar közgazdász - csatlakozva lengyel kollégáik állásfoglalásához - úgy látja, a két kormány magatartása (vétóval fenyegetése)
rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.
A közgazdászok szerint "amikor a magyar kormány azért küzd, hogy ne kelljen a joguralom és a jogbiztonság feltételeit betartania, azzal nem csak az Európai Uniónak a jelenlegi világhelyzetben életbevágóan fontos szolidaritási akcióját akadályozza meg, hanem a magyar gazdaság hosszú távú fejlődése ellen is dolgozik."
A szakemberek szerint ugyanis a vétó kétszeresen sújtja az állampolgárokat: egyrészt a gazdaság eleshet támogatásoktól, másrészt a jogállami normák sérülése (korrupció, az érdemi verseny hiánya, jogbizonytalanság) miatt hosszútávú gazdasági károk keletkezhetnek.
Az állásfoglalást Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csanádi Mária, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Laki Mihály, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András írta alá, azóta többen csatlakoztak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.