Nagyon furcsán, döcögősen fogalmazott Szájer József lemondott fideszes európai parlamenti képviselő a saját, keddi közleményében, amikor jó előre, a belga ügyészség bejelentése előtt negyven perccel magyarázni kezdte bizonyítványát a pénteki „házibuli” – amit a kinti sajtó és a szervező inkább szexpartinak titulál – egyik olyan szálában, amit addig senki nem kötött hozzá:

Kábítószert nem fogyasztottam, a rendőrségnek helyben felajánlottam, hogy készüljön hivatalos teszt, de ezt nem tették. A rendőrség szerint extasy tablettát találtak. Az nem az enyém, arról hogy ki és miképp helyezte el, nincs tudomásom. A rendőrségnek erről nyilatkozatot tettem.

Ehhez képest a belga ügyészség közleményében az áll, hogy az S. J. (szül. 1961) diplomata státuszára hivatkozó személy hátizsákjában kábítószereket találtak. Az ereszcsatornán a rendőri intézkedés elől szökni próbáló S. J. ellen a kábítószerekre vonatkozó belga törvények megsértése miatt jegyzőkönyvet vettek fel – áll a közleményben, amelyből kiderült, ilyen eljárás csak Szájer ellen indult.

MTI

Az nem derült ki, hogy Szájer hátizsákjában mennyi kábítószert találtak, az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket. Ahhoz viszont, hogy eljárás induljon ellene, meg kell fosztani mentelmi jogától. Szájer ugyanis nem azonnali hatállyal, hanem év végével adta vissza parlamenti mandátumát.

Pénzbüntetés vagy börtön, esetleg egy jó ügyvéd

De nézzük, milyen büntetésre számíthat a belga törvények alapján az, akit kábítószer birtoklásáért ítélnek el. A liberális és pragmatikus drogpolitika ellenére Belgiumban ez bűncselekmény, kis mennyiség esetén is. Kivétel ezalól a kannabisz, ahol 3 gramm alatt csak szabálysértésről van szó.

A Szájer Józsefnél talált kábítószer azonban a belga rendőrségi sajtóértesülések és maga az érintett szerint is extasy volt, amelyre tehát a belga büntető törvénykönyv vonatkozik. Az alapján a birtoklást (és kereskedelmet, bár ez utóbbi Szájer esetében szóba sem került) 3–5 évig terjedő szabadságvesztéssel és 8-800 ezer euróval büntethetik.

A belga szövetségi rendőrség adatai szerint évente 50 ezer ember kerül az igazságszolgáltatás látókörébe, többségük kannabisz miatt, ám 2010 óta nő az amfetaminszármazékokkal kapcsolatos esetek száma is.

MTI

Ha Szájer ügye eljut a bíróságig – amihez az kell, hogy be is bizonyítsák, hogy a kábítószer az övé volt, majd vádat emeljenek ellene -, az az eddig tapasztalatok szerint egy jó ügyvéddel és a büntetlen előéletére tekintettel némi hercehurca után pénzbüntetéssel zárulhat le.

A mentelmi jog

De mint említettük, ahhoz, hogy elinduljon az eljárás, az Európai Parlamentnek döntenie kell a képviselő mentelmi jogáról. (Mint említettük, Szájer év végéig még képviselő.) Amikor a tagállami hatóságok a mentelmi jogot kikérik a Parlamenttől, akkor ezt a következő plenáris ülésen az elnök bejelenti, majd az EP jogi bizottsága elé utalják a kérdést. A bizottság az érintett képviselő mellett másokat is meghallgathat, illetve iratokat kérhet be.

Mindezek alapján egy ajánlást készít a Parlamentnek, amely szavaz a mentelmi jog kiadásáról vagy fenntartásáról. Ez a döntés semmilyen módon nem kapcsolódhat a képviselő esetleges bűnösségéhez. A tevékenységét továbbra is akadálytalanul folytathatja, szabadon utazhat és részt vehet a parlament munkájában.

A mentelmi jog kiadásáról az Európai Parlament elnöke köteles haladéktalanul tájékoztatni a kérelmező hatóságot, amely ezt követően a saját eljárási szabályainak megfelelően lefolytatja a vizsgálatot. Szájer esetében az is kérdés, hogy a belga ügyészség elindítja-e most a folyamatot, vagy megvárják, míg december 31-én – a lemondás miatt – amúgy is megszűnik a mentelmi joga. Legutóbbi magyar érintettségű mentelmi ügy a volt jobbikos Kovács Béla esete volt, akinek öt éve függesztették fel immunitását.

De mi van, ha itthon kapnak el pár tablettával valakit?

Szájer Józsefre – mint minden magyar állampolgárra – mindkét állam törvényei vonatkoznak, az már más kérdés, hogy melyik indít eljárást ellene. Az biztos, hogy mindkét állam ugyanazért a bűncselekményért nem vonhatja felelősségre, vagyis kétszer nem büntethetik meg. Ha a belga hatóságok már nyomoznak az ügyében, a magyarok nem fognak – mondta a hvg.hu-nak egy nemzetközi jogban is jártas, de névtelenséget kérő jogász.

Az ilyen ügyekben az a logikus, hogy abban az országban zajlik le az eljárás, ahol rajtakapták az illetőt. Elvi lehetőségként a magyar hatóságok kérhetnék, hogy itthon folytassák le az eljárást, de mivel ott vannak a bizonyítékok, az ottani rendőrség tud eljárni – magyarázza Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféra projektje munkatársa. Miután az országok szuverenitásuk központi elemeként kezelik a büntetőügyeket, nem jellemző az ilyen lépés, ő nem is tud ilyen ügyről.

Ha viszont megszületik ellene az ítélet, akkor lehetőség van arra, hogy azt hazájában hajtsák végre, de nem minden esetben. Az esetleges pénzbírságot még helyben kell rendeznie, de egy letöltendő börtönt például már át lehet váltani a hazája törvényei alapján. Ilyenkor megnézik, hogy a jelen esetben Belgiumban megállapított tényállásnak milyen hazai szankció feleltethető meg – mondta a jogász.

Hány tablettáért mennyi jár?

Mint már említettük, a veterán magyar politikus esetében azt tudjuk, hogy extasy volt nála, de azt nem, hogy mennyi. Ezért végigvettük Kardos Tamással, hogy milyen mennyiség esetén mire számíthatna valaki, ha itthon kapnák el. A TASZ munkatársa szerint a manapság jellemző erősebb extasy tablettákban 200-250 milligramm hatóanyag – MDMA – van. Az MDMA birtoklása itthon 1 gramm alatt számít csekély mennyiségnek, az alapeseti mennyiség pedig legfeljebb ennek a húszszorosa lehet.

NAV

Ha 4–5 tablettánál kevesebbet találnak nála, az csekély mennyiségnek számít. Ezt a vétséget akár két év börtönnel is sújthatják, de ha nem merül fel súlyosbító körülmény, és két éven belül nem volt hasonló ügye, valamint elismeri a tettét, akkor jellemzően elterelésre küldik az illetőt. A fél évig tartó elterelést – a törvény szerint “megelőző és felvilágosító szolgáltatás” – egy éven belül kell végigcsinálnia, addig a büntetőeljárást felfüggesztik, ha pedig teljesítette az elterelést, megszüntetik.

5-től 80–100 tablettáig terjedő mennyiség alapeseti mennyiség (jelentős mennyiséget nem meghaladó), ekkor már nincs lehetőség az elterelésre, le kell folytatni a büntetőeljárást, nyomozással, ügyészségi vádemeléssel, bírósági ítélettel. Az ilyen ügyek vége jellemzően pénzbüntetés és közérdekű munka, nyilván attól függően, hogy mekkora mennyiséget találtak az illetőnél.

Ez a pénzbüntetés jellemzően 100–200 ezer forint szokott lenni, de Kardos Tamás szerint sok múlik a körülményeken, és az ügyészeken, bírókon is. A büntetésen kívül a bűnügyi költségeket – laborvizsgálatok, igazságügyi szakértők díjai – is rá szokták terhelni a vádlottra, ez további 100–150 ezer forinttal könnyíthet a bankszámláján.

Jelentősen módosít a helyzeten, ha megkínálja droggal az ismerőseit, mert a hazai szabályozás már az egyszerű átadást is kábítószer-terjesztésnek minősíti, és hiába a csekély a mennyiség, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Kardos Tamás példaként említette egyik ügyfelüket, akit 2 év, 1 évre felfüggesztett börtönre ítéltek, mert ismerőseivel együtt fogyasztott kannabiszos cigarettát, és amikor lebukott, nála találták meg a szert.

A 80–100 tablettánál több már jelentős mennyiségnek számít, amit terjesztésként értékelnek a jogszabályok, és 5-től 20 évig terjedő börtönt lehet érte kapni.

A börtönbüntetés végrehajtását enyhítő körülmények esetén persze fel is függeszthetik. Csakhogy jelen esetben ez nem lenne valószínű, mert a bíróságnak súlyosbító körülményként kell értékelnie, ha valaki – mint a törvény kimondja – “hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva” cselekszik. Vagyis egy Szájer Józsefhez hasonló, vezető kormányzati szerepet betöltő ember nem úszná meg – persze csak független bíróság esetén – mondja Kardos Tamás. “Itthon nem fogunk ilyet látni.” Ezen okfejtés alapján Kardos szerint Szájer feltehetően jobban járna, ha Magyarországon folytatnák le az eljárást az ügyében.

Ha az illető azzal próbálna védekezni, hogy nem tudja, hogy került hozzá a szer – amit Kardos Tamás szerint sokan megtesznek –, akkor a rendőrség a kihallgatáskor jegyzőkönyvbe veszi ezt, de a nyomozás során mindenképpen tisztázzák a kérdést, és aszerint járnak el. Ők ezért a csekély mennyiséges ügyeknél azt szokták javasolni ügyfeleiknek, hogy ne válaszoljanak arra a kérdésre, hogy hogyan került hozzájuk a szer. Ez nem lesz akadálya annak, hogy elterelésre menjenek.