Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új jogállamisági mechanizmusban egyezett meg az Európai Tanács és az Európai Parlament. A magyar kormány új intézkedéseket vezetett be a járvány miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Újra belengette az uniós költségvetés magyar vétójának lehetőségét Varga Judit. Az igazságügyi miniszter azután írt a Facebookon, hogy az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Tanács tárgyalódelegációja és az Európai Parlament egyezségre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel. Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat. A szankcióra tehát a Bizottság tehet javaslatot, amelyet a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagyni. És ami a legkeményebb:
Az egész folyamatnak véget kell érnie öt hónapon belül.
Nem sikerült sikert elérni a Brexit-tárgyalások legutóbbi, kéthetes fordulóján. "Nagyon komoly ellentétek vannak még” – írta ki Twitterre Michel Barnier Brexit-ügyi uniós főtárgyaló. A bejegyzés szerint leginkább arról folyik a vita, hogy kiket milyen halászati jogok illessenek, hogy a cégek milyen elbánásban részesüljenek a másik piacain, illetve hogy a vitákat milyen fórumokon rendezzék.
Mindezzel Barnier brit kollégája, David Frost is egyetértett. "Még komoly nézetkülönbségek vannak fontos témákban" – írta ugyancsak a Twitterre, hozzátéve persze, hogy "olyan megoldásokat akarunk találni, melyek teljes mértékben tiszteletben tartják Nagy-Britannia szuverenitását".
Orbán Viktor kedden jelentette be a koronavírus-járvány miatt elrendelt új korlátozó intézkedéseket, többek között az éjfél és hajnal öt óra közötti időszakra vonatkozó kijárási tilalmat. A szabályokat részletező rendelet is hamarosan megjelent. Dolgozni lehet éjfél és reggel 5 közt is, illetve lehet munkába menni, vagy onnan jönni. A korlátozás azonban az üzletek nyitvatartását nem érinti, ezért például a Manna ABC éjjel-nappali boltjai is nyitva lesznek, írta közleményében az áruházlánc.
Az új intézkedések része a parkolás tavaszról már ismert ingyenessé tétele.
Ahogy tavasszal sem, a kormány nem pótolja külön az önkormányzatok emiatt kieső bevételeit.
A kormány intézkedéseit számtalan kritika érte az ellenzék és független szakértők részéről, a kritikusok szerint ugyanis elégtelenek a járvány kordában tartására. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ha a lakosság betartja a korlátozásokat, akkor elégségesek lesznek; a miniszterelnök elmondása szerint december 10-e környékén 32 ezer ember lesz kórházban a vírus miatt és 4480-an intenzív osztályon.
A hét képe: Donald Trump elnökségének négy éve kilenc adatban
Augusztus után szeptemberben is negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem teljesítménye. A piaci konszenzus az előző év azonos időszakát már meghaladó forgalommal számolt. Ezzel szemben éves összevetésben a naptárhatással kiigazított adatok alapján 2,0 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem. Öröm az ürömben, hogy havi alapon azért így is 1,0 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A gyenge év/év növekedési adat mögött meghúzódhat a turizmus hiánya, valamint a koronavírus másodkörös piaci hatásai, amik negatívan érinthették a munkaerőpiaci folyamatokat.
Már bőven az idei év vége előtt sikerült az iparnak ledolgoznia a termelési hátrányt, amelyet a tavaszi kényszerszünet során összeszedett – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING elemzője, miután a KSH azt közölte: szeptemberben az ipari termelés volumene havi alapon 2,3, éves összevetésben pedig 2,2 százalékkal nőtt. A jó adat hátterében a legnagyobb súlyú ágazatok teljesítménye áll. A KSH közlése szerint mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar termelése nagyobb arányban emelkedett, ahogyan az élelmiszeripari teljesítmény is pozitívan alakult. Ezzel szemben a kisebb súlyú alágakban csökkent a termelés. Ehhez köthető az is, hogy – ugyancsak a pénteki közlés szerint – a külkereskedelem is jelentősen nőtt szeptemberben: az export euróban számított értéke éves alapon 4,6 százalékkal nőtt, miközben 2,6 százalékkal esett vissza az import. Az előző hónaphoz képest az export 28, az import pedig 18 százalékkal bővült.
Javított a magyar gazdaságra vonatkozó idei előrejelzésén az Európai Bizottság, de jövőre sem számol már akkora növekedéssel, mint korábban.
Az előrejelzés szerint éves szinten 6,5 százalékkal csökken a GDP. Jövőre 4, 2022-re pedig 4,5 százalékos fellendülést jósolnak Brüsszelben.
Az előző, július elején – még a második negyedéves növekedési adatok előtt – kiadott prognózis még a magyar gazdaság esetében 7 százalékos visszaeséssel számolt, jövőre pedig 6 százalékos növekedéssel. Az előrejelzés úgy kalkulál, hogy rövid távon az államháztartási hiány nőni fog a gazdasági visszaesés és a járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések miatt. Az infláció idén 3,4 százalék lesz, jövőre minimálisan csökken, 2022-ben pedig 3 százalékra mérséklődik.
Május végén jelentették be, hogy a Budapest Bank csatlakozik az MKB és a Takarékbank stratégiai szövetségéhez, illetve majdani bankcsoporttá alakulásához. Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter most az Origón kérdés-felelet formában adott tájékoztatást arról, hogyan és miért döntöttek a Budapest Bank sorsáról, és hogyan fog kinézni közelebbről a létrejövő szuperbank. Ha a fúziós folyamat sikeresen végbemegy, egy olyan nagyvállalat jön létre, melynek értéke a szinergiák realizálása révén – jelenértéken számítva – 744 milliárd forint. Ebből a Budapest Bankra – a Corvinust (ezen a cégen keresztül birtokolja az állam a bankot) megillető 30,35 százalékos tulajdoni arányra figyelemmel – 225 milliárd forint esik.
Három forgatókönyv volt az asztalon, de se a Budapest Bank megtartása, se az eladása nem lett volna olyan jó opció, mint beadni az MKB és a Takarékbank fúziójába.
Megerősítette a Budapest Airport Zrt. a Bloomberg értesüléseit, amely szerint kifejezetten a magyar kormány torpedózta meg, hogy a ferihegyi repülőteret üzemeltető cég életmentő segélyhez jusson az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A Budapest Airport Zrt. EBRD-hez benyújtott kérelmét a magyar kormány kérésére vették le a napirendről. Bízunk abban, hogy a magyar kormányt sikerül meggyőznünk arról, hogy az EBRD Budapest Airportnak nyújtott finanszírozása a munkahelyek megtartása révén elsősorban a magyar gazdaságnak jelentene segítséget, így a kérelem napirendre kerülhet a közeljövőben”
A Budapest Airport Zrt. a koronavírus miatt került nehéz helyzetbe, miután a ferihegyi repülőtér forgalma az előző évihez képest 99 százalékkal esett vissza, nyáron sem javult a helyzet, a második hullám és a magyar teljes határzár miatt kevés esélyük van a változásra. A cég ezért pályázott 50 millió euróra (kb. 18 milliárd forint) az EBRD-nél egy programon keresztül, hogy stabilizálják a pénzügyi helyzetüket, és azoknak az alkalmazottaknak is fizettek volna bért, akiket nem bocsátottak el addig. Októberben kiderült, Orbán Viktor gazdasági partnerei már vételi ajánlatot is tettek a Budapest Airport Zrt.-re.
Az indoklás szerint azért lehet az Antenna Hungariával megkötött szerződéseket módosítani, és azért nem kell új közbeszerzési eljárást lefolytatni, mert a kormány a 2020. július 15-én tartott ülésén a 2020. augusztus 20-ra tervezett nyilvános ünnepségek – az Állami díszünnepség és kapcsolódó események kivételével – 2021. augusztus 20-ra történő elhalasztásáról döntött. Illetve a szerződések meghosszabbításáról. Minderről kormányhatátozat született, 2000-es sorszámú, vagyis nem nyilvános.
A kormányközeli Metropol ingyenes napilap videót tett közzé arról, hogy közterület-felügyelők ellenőrzik a napilap terjesztőit Budapest néhány pontján, ez szerintük a rendszerváltás óta példátlan módszer, bilincsről és gumibotról is beszéltek.
A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint
a Lokál megszűnését követően létrejött új kormánypárti napilapnak, a Metropolnak a versenytárs Pesti Hírlappal ellentétben nincs semmiféle közterület-használati engedélye, nem fizet a terület használatáért,
mégis rikkancsokkal osztogatják az újságot. Ezért valóban intézkednek a fővárosi közterület-felügyelők a lapot osztogató rikkancsokkal szemben, bár szemben a Mediaworks érdekeltségébe tartozó újság állításával, a hivatal szerint nem került sor kényszerítő intézkedésekre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
