Hogyan lehet rádiófrekvenciákat, bányászati jogokat, vagy épp repülőtéri felszállási engedélyeket értékesíteni úgy, hogy mindenki a lehető legjobban járjon? Ennek a vizsgálatáért járt a 2020-as közgazdasági Nobel-díj.
Két amerikai közgazdász, az árveréselméletek kutatói, Paul Milgrom és Robert Wilson kapták az idei közgazdasági Nobel-díjat.
A díj indoklása szerint a két kutató olyan javak és szolgáltatások árveréseit vizsgálta, amelyeket a hagyományos módon nem lehet könnyen értékesíteni, mint például a rádiófrekvenciákét, a repülőtéri felszállási engedélyekét, vagy éppen a halászati kvótákét. A felfedezéseik segítették az eladókat, vásárlókat és az adófizetőket is világszerte – olvasható a díjat odaítélő Norvég Nobel Intézet közleményében.
Robert Wilson azt az elméletet dolgozta ki, amely kimutatja, hogy ha például rádiófrekvenciákra vagy egy terület bányászati jogára kell ajánlatot tenni, akkor a racionálisan gondolkozó pályázók megpróbálják megbecsülni, más milyen értékűnek tartja az aukció tárgyát, és szinte mindig ez alatt határozzák meg a saját ajánlatukat.
Paul Milgrom az árverések licitálási stratégiáit elemezte. Az ő nagy eredménye az, hogy kimutatta: minél többet tudnak a pályázók a folyamat közben arról, hogy az ellenfeleik mennyire becslik az aukció tárgyának értékét, annál nagyobb bevétele lehet az eladónak.
És nem maradtak meg elméleti síkon: az Egyesült Államokban már 1994-ben az ő útmutatásaikat követve értékesítették a mobilfrekvenciákat, később pedig több más ország is átvette ezt a gyakorlatot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.