A téma mindennapos az európai politikában. Javában zajlanak az Európai Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság között az intézményközi tárgyalások a következő hétéves költségvetésről és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapról, amelyről júliusban egyeztek meg az állam- és kormányfők. Az egyik legnagyobb vita, hogy hozzákössék-e jogállamisági feltételekhez az uniós kifizetéseket. A soros elnökséget ellátó német kormány kompromisszumus javaslatai egyre gyengülő és nehezebben számon kérhető feltételeket és lassú eljárást tartalmaznak, ezzel szemben pedig nő az elégedetlenség. Ugyanakkor a tét az, hogy január 1-jétől elérhetők lesznek-e azok a források, amelyekre nagyon számítanak a járvány által legyengült gazdaságok.

A négy frakcióvezető írásából az derül ki, hogy nem hajlandóak belemenni egy felvizezett javaslat elfogadásába. A Parlament hozzájárulása nélkül pedig nem hozhatók meg a szükséges jogszabályok. “Elakadtak a viták, amelyeket túszul ejtettek a nemzeti kormányok, akik ellenzik azokat az erőfeszítéseket, amelyek az alapok elosztását a jogállamiság betartásához kötik” - szögezik le a politikusok. Szerintük elfogadhatatlan, hogy “egyesek szembemennek a nyáron aláírt megállapodással, és készek túszul ejteni a helyreállítási tervet saját érdekeik szolgálatában - és továbbra is aláássák a jogállamiságot.” Az aláírók szerint kulcsfontosságú, hogy a viták miatt ne szenvedjen késedelmet az alapok folyósítása, ugyanakkor ki kell tartani amellett a kötelezettség mellett, hogy a finanszírozást a jogállamisághoz kössék. Országok említése nélkül a következő bírálatok fogalmazták meg “egyes államok” kapcsán:

• sajtószabadság és civil társadalom elleni támadások,

• médiavállalatok oligarchák kezébe jutása,

• a félelem és az ellenőrzés légkörének megteremtésére a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer minden szintjén,

• egy maroknyi ember átvette az irányítást a közpénzek és a közbeszerzések felett.

A politikusok úgy vélik, mindezen problémák megoldása érdekében elengedhetetlen, hogy összekapcsolják a forrásokat a jogállami feltételekkel. Ennek érdekében világos és egyértemű eljárásra van szükség, amelyet az Európai Bizottság tart kézben és csak a tagállamok minősített többsége dönthet egy-egy pénzügyi szankciós intézkedés visszavonásáról. Ennek az eljárásnak az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésén és független szakértőkből álló testület véleményén kell alapulnia. Azt sem támogatják a frakcióvezetők, hogy az érintett tagállam az Európai Tanács elé vihesse megvitásra az ügyet, mert ez csak időhúzásra alkalmas. Végül leszögezik, hogy

egyetlen európai állampolgárt sem szabad megbüntetni azért, mert kormánya elmulasztotta tiszteletben tartani és betartani az EU alapelveit.

Ezért egy ezt biztosító finanszírozási rendszert kell kidolgozni.

Mindent meg kell tennünk európai demokráciánk, gazdaságunk, értékeink és - ami a legfontosabb - polgáraink védelme érdekében

- zárul a véleménycikk.