Gazdaság Farkas Zoltán 2020. szeptember. 29. 13:59

A kormány is elismerte: már jött uniós pénz a pandémiaválság csillapításához

Farkas Zoltán
Szerzőnk Farkas Zoltán

A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.

Az uniós források átcsoportosításával több mint 400 milliárd forintot fordítottunk eddig gazdaságvédelmi célokra a gazdaságfejlesztési és innovációs, illetve a versenyképes Közép-Magyarország operatív programból – erről a Magyar Közgazdasági Társaság online üzemmódban megtartott vándorgyűlésén beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter (a 45. perc körül). Az előadásához mellékelt diából kitetszik, hogy a munkahelyek védelmére 200 milliárd, a vállalati likviditás fenntartására 110 milliárd, beruházások ösztönzésére 100 milliárd, a digitális készségek fejlesztésére 10 milliárd forint jutott. A teljes összegből 310 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás volt.

Fontos bejelentés volt, hiszen az idei költségvetési törvény módosítása során a kormány létrehozott egy külön alapot, amely a járvány elleni védekezéshez beérkezett uniós pénzeket tartalmazza. Ezt valamilyen rejtélyes okból – vagy tán nem is véletlenül – az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja néven iktatták be, ami a nyelvtani központozás hiányában így értendő: támogatási alap az Európai Unióból érkező járvány ellen. De ha a megfelelő helyre kitesszük a vesszőt, akkor a jelentés persze megváltozik, mégpedig úgy, hogy az alap az Európai Unióból a járvány ellen beérkező támogatásokat összegzi.

Így vagy úgy, a kormány eddig kampányüzemmódban eljárva azt sugallta, hogy ennek az alapnak a bevétele nulla. Azaz egyetlen cent sem érkezett az Európai Unióból a járvány elleni védekezéshez – legfeljebb maga a járvány. Varga Mihály most ezt a propagandisztikus képet árnyalta.

A nulla bevételre való mutogatás csak azért nem számított nettó tódításnak, mert a most futó hétéves költségvetési programidőszak kereteit rég rögzítették, sőt, ez a program utolsó éve, így nem különleges, hogy már a teljes forráskeretet lekötötték – Magyarországon például már 110 százalékban. Így csupán azokon belüli átütemezésre, illetve a lehívások megkönnyítésére és meggyorsítására adhatott lehetőséget az Európai Bizottság. De ezt meg is tette.

Sőt, Brüsszel arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan a teljes keretnél 110 százalékos a lekötés (a többlet magyarázata az, hogy az esetlegesen bebukó, elakadó projektek miatt ne veszítsen vissza nem térítendő forrásokat az ország), ez nem azt jelenti, hogy egyes forrásoknál ne lenne még pénz. Tavasszal – vagyis a pandémia kitörésekor – még nem volt üres a kassza az Európai Szociális Alapnál, ráadásul a hvg.hu forrásai akkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a forint gyengülése miatt az annak idején euróban meghatározott, ám a magyarországi projektek esetében forintban elszámolt forrásoknál pusztán az árfolyam-különbözetből eredően ezermilliárd forintos többlet keletkezhetett.

Volt ugyanakkor egyéb segítség is: „A most futó fejlesztési programoknál az idei év júliusa és jövő július között elszámolt fejlesztési források 100 százalékát megtéríti az Európai Bizottság, ez az idei évben 70–100 milliárdos tétel, jövőre ugyanennyi. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel több beruházás fog megvalósulni. Az államháztartásnak viszont likviditási segítséget jelent, hogy több pénz áramlik be az Európai Bizottságból, vagyis kisebb mértékben nőhet az adósságráta” – mondta a vándorgyűlés egyik fontos szekcióülésén Banai Péter Benő, a pénzügyi tárca államháztartásért felelős államtitkára. (A szekcióülések megtekinthetők a Magyar Közgazdasági Társaság honlapján.) Gyorsan elérhető uniós segítséget jelenthet a munkahelyek védelmére 100 milliárd eurós hitelkerettel létrehozott SURE, amelyből 15 tagország már bő 81 milliárdot már kiérdemelt, de Magyarország egyelőre nincs köztük, hírek szerint nem politikai ellenállás, hanem adminisztrációs problémák miatt.

„Magyarország 400-500 millió euróra számíthat, bízom benne, hogy több lesz, még folynak az egyeztetések” – mondta az államtitkár.

A nagy tétel persze a jövő évben induló hétéves időszak költségvetési keretéből érkezik, erről azonban még csak a politikai megállapodás van meg. Annyit azonban tudni, hogy a befizetések, a támogatások és az igénybe vehető hitelek mérlegeként a magyar gazdaság évente a hazai össztermék 2–3 százalékával megegyező pluszforráshoz juthat, attól függően, hogy a hitelkeretből mennyit és milyen időzítéssel használunk fel – összegezte Banai.

Ez az időszak más lesz, mint a korábbi, mert az EU egészére elfogadott, 1074 milliárd eurós költségvetés mellett belép egy 750 milliárdos újjáépítési keret, a NextGenerationEU. Ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel. A régi típusú középtávú költségvetés kiegészítése gyanánt ezt az újjáépítési alapot a pandémiával járó teendők, illetve a járvány miatt bekövetkezett gazdasági károk enyhítése végett fogadták el az állam- és kormányfők, az újdonsága pedig abban áll, hogy a fedezete az Európai Bizottság által kibocsátott kötvény lesz.

„Ez nem elhanyagolható összeg, az Európai Unió hazai össztermékének 3–4 százalékára becsülhető” – jellemezte Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Kutatóintézet vezető elemzője. Az ő számításai szerint Magyarország 2018-as árakon nagyjából 7,7 milliárd euró támogatáshoz juthat és 9 milliárd euró körüli hitelt vehet fel. Utóbbi előnyösebb, mint ha az Államadósság-kezelő Központ bocsátana ki kötvényt a nemzetközi pénzpiacon, mert az EU elsőrendű hitelbesorolása miatt borítékolhatóan alacsonyabb kamatozású. Magyarország összességében az éves hazai össztermék 12 százalékának megfelelő összegre számíthat az újjáépítési alapból az elkövetkező hat esztendőben– összegezte Darvas Zsolt.

Csakhogy a NextGenerationEU-t nagyon sok bizonytalanság övezi. „Nem igazán világos, hogy a cél a visszaesés tompítása vagy a szerkezeti problémák enyhítése, a felzárkózás gyorsítása” – mondta a kutató. A helyzetet bonyolítja, hogy a következő két, minden bizonnyal kritikus esztendőben a keretnek csupán a negyedét lehet igénybe venni, a háromnegyede csak 2024 után kerülhet a tagállamokhoz. Addig ők elvileg piaci hitelt vehetnének fel, hiszen számíthatnak rá, hogy az újjáépítési alapból nekik járó vissza nem térítendő támogatást és az olcsó hitelt megkapják, de így éppen a válságkezelés éveiben nő jobban az államadósság, mintha a nekik járó összeget kézhez kapnák. „A gyors kifizetés fontosabb lenne” – summázta Darvas.

Nehézkes az odaítélés mechanizmusa is. A keret felhasználására a tagállamok tesznek javaslatot, ám az általuk vázolt program elfogadásáról végső soron az állam- és kormányfők tanácsa dönt. Ezzel a csúcsintézményt egy munkabizottság szintjére fokozták le – morgolódott a döntés után a Magyar Közgazdasági Társaság egyik korábbi rendezvényén Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának általános politikai igazgatója, aki a vándorgyűlés szekcióját is vezette. További feszültséget okozhat, hogy az újjáépítési alap forrásaira épülő programoknak összhangban kell lenniük az úgynevezett országspecifikus ajánlásokkal. Ezek 30–40 százalékát teljesítik a tagállamok, mondta Darvas, sok körülöttük a vita. A magyar kormány például időről időre visszautasította az ajánlások némelyikét, például azért, mert nem fogadta el, hogy az oktatásban szegregáció létezik.

A legutóbbi, májusban kiadott országértékelésről itt olvashat bővebben:

Súlyos bírálat Brüsszelből a kormánynak: Túl kevés segítséget kapnak, akik nehéz helyzetbe kerültek

A korrupció, az offshore-cégeknek kedvező adórendszer, de az egészségügy alulfinanszírozottsága és a túl rövid munkanélküliségi támogatás is szerepel a bizottság országértékelésében.

A cikkből kiderül, hogy az oktatás és egészségügy strukturális problémáin túl a magyar kormány vészhelyzeti intézkedéseit is bírálta az Európai Bizottság és a Tanács. Elvárta, hogy azok „az európai és nemzetközi normákkal összhangban szigorúan arányosak és időben korlátozottak legyenek, és ne befolyásolják az üzleti tevékenységet és a szabályozási környezet stabilitását” Majd hozzátette: „Biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba. Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén.”

Utóbbi évek óta ismétlődő javaslat, a falra hányt borsó szép példájaként.

A döntési eljárás „beláthatatlan konfliktusokhoz” vezethet, véli Darvas Zsolt, és példaként azt hozta föl, mi történik, ha a fukarok csoportjához tartozó holland kormány vitatni fogja, mire költi a pénzt az olasz. Korábban ezt a dilemmát Iván Gábor azzal érzékeltette: vajon a fukarok elfogadják-e, hogy Spanyolország épp akkor akarja bevezetni az univerzális alapjövedelmet, amikor a gazdaság mély visszaesést produkál. Magyarán, ehhez is az uniós forrásokat venné igénybe – már amennyiben az ötlet átmegy a Tanács zsűrijén. S miután a magyar kormány régóta konfliktusos kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal – a Tanácson belül is több tagország kormányával, például éppen a hollanddal –, megjósolhatatlan, hogy az elvileg megállapított pénzügyi keretek megkaparintása mennyire lesz sikeres.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Kult Csatlós Hanna 2020. október. 31. 20:00

Feminista volt vagy nőgyűlölő? 100 éves lenne Helmut Newton

A legnagyobb színésznőket vette rá, hogy levetkőzzenek neki, és az ő meztelen modelljeit közölte először divatmagazin. Helmut Newton a náci Németországból menekült el, majd a 20. század második felének legkeresettebb fotográfusává vált. Provokatív, a női testet tárgyként kezelő stílusa miatt már életében nőgyűlölettel vádolták, miközben ő azzal védekezett, hogy csupán az emancipáció előtt tiszteleg. Mit üzennek ma, a MeToo idején a képei?