1400 milliárd forinttal eshet az állam bevétele a koronavírus miatt, a Pénzügyminisztérium továbbra is optimista, hiszen tapasztalataik szerint a befektetők nem fordultak el az országtól. Ugyanakkor a költségvetés hiánya idén akár a 9 százalékot is elérheti – ismerte el Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén, ahol azért többször kiszólt Matolcsy Györgynek is.
Az elmúlt 10 év arra volt elegendő, hogy felkészüljünk egy újabb válságra – mondta Varga Mihály az idei Közgazdász-vándorgyűlésen. A pénzügyminiszter egy nappal Matolcsy György után szólalt fel, aki versenyképességi fordulatot sürgetett előadásában, ám pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban. De nemcsak ezt felejtette el közölni a közönséggel, hanem azt is, hogy beszédével szinte egy időben burkolt kamatemelést hajtott végre a jegybank.
Varga szerint tehát jobb állapotban érte a mostani válság az országot, mint 2008-ban: példaként említette, hogy 2008-ban 3,8 millió foglalkoztatott volt, most 4,5 millió, de a külföldiek kezében lévő államadósság is csökkent.
Az idei évről elmondta, hogy az első negyedévben még sikerült növekedni, miközben több európai ország már a koronavírus-válság előtt (az első negyedév márciusig tart, amikor megjelent a koronavírus Európában) gazdasági nehézségekkel küzdött. A második negyedévben már mindenki GDP-je esett, de „kicsit jobb volt a helyzetünk, mint az EU-s átlagnak” – tette hozzá. (Ami főleg azért igaz, mert néhány nagyot eső ország lehúzta az átlagot, országsorrendet nézve már nem állunk olyan jól – a szerk.)
Varga szerint az a bajunk a statisztikai adatokkal, hogy 45 nap késéssel jelennek meg, ezért a Pénzügyminisztérium többek között a Google-keresésekből, az ekáer-rendszer és az online számlázás adataiból, valamint az energiafogyasztásból létrehozott egy heti gazdasági mutatót, hogy jobban követni tudja a gazdaság aktuális állását.
A pénzügyminiszter szerint az elmúlt időszakban több hibás feltételezéssel is találkozhattunk a közgazdasági körökben: „Egyesek azt mondták, hogy Magyarország akkor is növekedni fog, ha mindenki csökkenni fog” – hozott egy példát, amivel egyértelműen Matolcsy György jegybankelnöknek szólt ki, hozzátéve, hogy most már „sokan a Pénzügyminisztérium jóslait mondják”. Ezzel egyértelműen az MNB tegnap megjelent inflációs jelentésére utalt, amelyben a jegybank immár növekedés helyett a szaktárcához hasonló visszaesést vár 2020-ra. Ugyancsak Matolcsynak szólt a másik „hibás jóslat”, amely szerint V-alakú, azaz gyors visszapattanás lesz a gazdaságban. Ezzel szemben „az elmúlt hetekben azt látni, hogy a görbe elkezdett laposodni” – mondta Varga, utalva arra, hogy a gyors visszaesés után lassabb növekedéssel számolnak a szakértők. Immár a jegybanknál is.
A pénzügyminiszter kiemelte:
ami az előnyünk volt az elmúlt években, az most a hátrányunkká vált, szenved az autóipar, a vendéglátóipar és a szolgáltatószektor is.
„Bennünket is az húzott vissza, hogy ezekre az ágazatokra volt fókuszálva a magyar gazdaság, ami egy fontos tanulság a jövőre nézve”.
A vendéglátással kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy bizonyos területeken új stratégiára van szükség: pl. Budapest esetében, hiszen a külföldi "turisták eddig ellátták a fővárost”, de ha a jövőben továbbra is elmaradnak, akkor nagyon nehéz helyzetben lesznek a fővárosi szállodák. Eközben a vidék, köszöni szépen, jól van – mondta Varga.
Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben csökkent a munkanélküliek száma, ám Varga szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még mindig munkaerőhiánnyal küzd sok vállalkozás. Példaként elmondta, hogy csütörtökön öt élelmiszeripari céggel írt alá együttműködési megállapodást, ám „mindenki a munkaerőhelyzetre panaszkodott, függetlenül attól, az ország melyik helyén dolgoznak”.
A pénzügyminiszter szerint bár szép eredmény, hogy az elmúlt években csökkenteni tudtuk az államadósság mértékét, ám
a mostani válság miatt akár 5-6 évet is visszaléphetünk az adósságcsökkentés tekintetében.
„De ez a szükséges ár” – mondta, így a PM számításai szerint az államadósság 76-78 százalékon állhat az év végén, míg az államháztartás hiányát 7 és 9 százalék közé várják.
Ezzel az áldozattal Varga szerint finanszírozhatóvá válnak azok a kormányzati programok, amelyeket a válság kivédésére vezettek be. Fontosnak nevezte, hogy az intézményi befektetők mellett a lakosság is megjelent az államadósság finanszírozásában, sőt, az elmúlt hetekben „még mindig szépen költött” az állampapírok piacán. Többek közt ezért is optimista a Moody’s ma esti hitelminősítésével kapcsolatban.
Varga arról is beszélt, hogy Magyarország uniós szinten is kimagasló összeget költ GDP-arányosan a válságkezelésre, hiszen 900 milliárd forintot tettek a gazdaságvédelmi alapba, a járvány elleni intézkedésekre pedig további 400 milliárdot különítettek el.
Ehhez mi csak ezt tennénk hozzá:
A kormány nagy bűvészmutatványa: a „gazdaságvédelmi" „alap"
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
Varga szerint azt sem szabad eltitkolni, hogy jelentős forrásokat csoportosítottak át az uniós forrásokból. Magyarország a többi tagállamhoz képest előrébb tartott a források felhasználásában – legalábbis az állam kiszórta előlegként a támogatásokat –, így ami korábban előnynek számított, az ma hátrány lett, hiszen kevesebb pénz lehetett átcsoportosítani, de „400 milliárd forint gazdaságvédelemre így is elment”.
Megváltozott a társadalmi attitűd
– mondta a pénzügyminiszter, aki szerint amíg tavasszal egyértelműen a vírus volt az első számú ellenség, addig ősszel már azt láttuk, hogy bár még mindig fontos szempont, de másodlagossá vált. Az első ma már a munkahely elvesztése, vagy a cégek esetében a csődtől való félelem. Éppen ezért a rugalmasabbá kell tenni a gazdaságpolitikát, arra kell berendezkedni, hogy együtt kell élni a vírussal.
Ennek megfelelően Varga szerint 2021 második negyedéve lehet a döntő: addig ugyanis eldől, rendelkezésre áll-e nagy mennyiségben oltóanyag. Amennyiben továbbra sincs, akkor elhúzódóbb válságra kell számítani, ekkor „sokkal moderáltabb növekedésre, vagy stagnálásra kell berendezkedni”.
„Mit tudok ígérni? Mint pénzügyminiszter, hogy a fiskális politika ösztönző marad” – hangoztatta, hozzátéve, hogy vannak tartalékai az országnak, amik még rendelkezésre állnak és az uniós forrásokhoz is lehet nyúlni. Szerinte az uniós fókusz is elmozdult, hiszen míg korábban minden egyes pénzügyminiszteri megbeszélésen az volt a téma, hogyan lehet tartani a 3 százalékos költségvetési hiányt, addig ma már látszik, hogy a többség nem lesz erre képes. (Idén és jövőre nem is várja el az EU ezt.) „Nem leszünk ellene, ha nagyobb mozgásteret kapunk” – fogalmazott Varga, aki szerint jövőre már jóval kisebb hiánnyal számolnak, akár a 3 százalékot is meg lehet közelíteni.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a válság miatt jelenleg úgy számol a Pénzügyminisztérium, hogy 1400 milliárd forinttal kisebb lesz az állam bevétele.
Hogy csökkentsék a hiányt, növelnék a külföldi és hazai befektetéseket – utóbbiak számára növelik a nagyvállalati támogatási programot –, „fenn kell tartani a költségelőnyt, ezért olyan intézkedésekkel készülünk, amelyek miatt továbbra is befektetési célpontként tekintenek majd Magyarországra”. Ezzel kapcsolatban optimista volt, mint fogalmazott: az a befektetési állomány nem mozdult el, ami Magyarország irányába tapogatózott.
Szerinte a társasági adókulcsnak az EU-szinten legalacsonyabb, 9 százalékos mértéke továbbra is versenyelőny, ám az iparűzési adó már nem maradhat sokáig ebben a formájában. (Utóbbi, mivel azt nem a profit, hanem a bevétel alapján számolják ki, jelentősen növelheti a társaságok adóterheit.) Varga szerint „moderált szint kell”, hiszen a települési önkormányzatok számára is az az előny, ha úgy formálja meg a helyi adókat, hogy ne zárja ki a beruházásokat. (Ide kapcsolódóan azért érdemes megjegyezni, hogy az állam az utóbbi években folyamatosan elvette az önkormányzati bevételeket, az iparűzési adó maradt lényegében az utolsó nagy bevétele a települése, így ennek megnyirbálása ellenállásba ütközhet – a szerk.)
A pénzügyminiszter szerint 2-3 év alatt kell utolérni a járvány előtti teljesítményt, amihez hozzátette, hogy „reméljük a világ is partner lesz ebben”. A gazdasági visszaesést akkor tudjuk moderálni, ha a digitalizáció, a robotizáció minél jobban elterjed a magyar gazdaságban – hangoztatta Varga ismét a régi mantrát.
És hogy a jövőben mire lehet számítani? Itt megismételte, hogy sok múlik azon, mikorra van meg a vakcina, „mikor lehet bátrabban megtekinteni egy futballmérkőzést”. De folytatni kell a versenyképesség-javító intézkedéseket is, hiszen „erősek vagyunk az elméletben, gyengék a kivitelezésben” – ismét odaszúrva a csütörtökön versenyképességi fordulatot indítványozó Matolcsynak.
A növekedés szerkezetén is változtatna Varga, aki szerint a jövőben felértékelődik az egészségipar, így, hogy ne maradjunk le, „komoly egészségipari programot” indított az állam.
A pénzügyminiszter előadása végén egy üveg bort kapott Hegedüs Évától, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárától, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójától, amit egy ökölpacsival köszönt meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.