Gazdaság hvg.hu 2020. augusztus. 25. 18:32

A budapestiek majdnem fele egyáltalán nem fizetne online hírekért

A fizetési hajlandóság az X-generáció tagjainak körében a legnagyobb.

Index-botrány
Friss cikkek a témában

A budapestiek 80 százalékát érdekelné egy olyan hírportál, amit az Index felmondott munkatársai készítenek, a válaszadóknak viszont csak kevesebb, mint a fele mondta, hogy akár fizetne is a tartalomért – olvasható az Opinio piackutató applikációval végzett felméréséből.

A kutatás szerint a férfiak valamivel lelkesebben adnának pénzt, a nők között többen bizonytalanok.

A teljes sajtót nézve már kicsit más a helyzet: a válaszadók 49 százaléka egyáltalán nem fizetne online tartalomért, húsz százalék 500 és 1000 forint közötti összeget fizetne, 15 százalékuk pedig 500 forintnál kevesebbet adna havonta.

Opinio

A fizetési hajlandóság az X-generáció tagjai – az 1960 és 1979 között születettek – körében a legnagyobb, de a legfiatalabbak, tehát a Z-generáció több mint fele is úgy válaszolt, nem zárja ki, hogy pénzt adna az online hírekért.

Akik hajlandóak lennének fizetni, azok közül a legtöbben havonta 500 és 1000 forint közötti összeget költenének a teljes tartalom elérésére, 5000 forint felett pedig már csak a 40-49 éves korosztályból áldoznának egy online sajtótermékre.

Összességében is az utóbbi korosztály az, amelynek tagjai a leginkább nyitottak a fizetésre: csak 28 százalékuk állítja, egyáltalán nem fizetne, 6 százalék pedig nem döntött még.

A fizetős tartalom 1964 előtt született generáció körében a legkevésbé népszerű, 68 százalékuk nem volna hajlandó pénzt adni a hírtartalomért.

A válaszadókat arról is megkérdezték, melyik portálban látják a lehetőséget az Index által hagyott űr betöltésére. A nyilatkozók 28-28 százaléka említette a hvg.hu-t és a 444.hu-t, a harmadik helyen a 24.hu végzett 22 százalékkal. Tizenöt százalék szerint az évek óta propagandalapként üzemelő Origo lehet a befutó.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?