19 megyéből 18-ban kevesebbet visznek haza az országos átlagkeresetnél. A leszakadás a munkanélküliségben is meglátszik.
Az ország 19 megyéjéből 18-ban már a 255 ezer forintos átlagnál kevesebbet visznek haza – írja a bérek átlagát összevetve a Magyar Hang. Arról a KSH adatai alapján mi is beszámoltunk, hogy pillanatnyilag Budapesten a legmagasabb az átlagkereset – nettó 316 968 forint –, ami lényegesen több, mint az országban bárhol máshol.
Annyit, amennyit 2020 első negyedévében egy átlagos szabolcsi keres – nettó 176 445 forintot –, 2011 első negyedévében, vagyis kilenc évvel ezelőtt keresett egy átlagos fővárosi lakos.
Ekkora különbség a Magyar Hang elemzése szerint még soha nem volt, a szakadék pedig hónapról hónapra nő. A szabolcsi és a fővárosi nettó átlagbér között 133 ezer forint volt a differencia 2019 első három negyedévében. 2018 első három negyedévében még csak 120 ezer, 2017 ugyanezen időszakában pedig 111 ezer forint volt a különbség.
Szabolcs leszakadása más megyékhez képest is jelentős. A tavalyi harmadik negyedéves adatok alapján például Győr-Moson-Sopron megyében átlagosan 252 forintot visznek haza a dolgozók, vagyis 87 ezerrel többet, mint Szabolcsban. Egy éve a különbség még csak 71 ezer volt a két megye között, két éve pedig 65 ezer.
Ami a nyilvántartott álláskeresők számát illeti, a különbség több mint hatszoros a legrosszabb és a legjobb helyzetben lévő megyék között.
2020 márciusában Nógrádban volt arányaiban a legtöbb álláskereső, a munkaképes korúak 9,2 százalékának nem volt hol dolgoznia. Egy évvel korábban még csak 8,7 százalék volt ez arány. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a második legmagasabb az álláskeresők aránya, 8,7 százalékos. Itt egy év alatt stagnált a mutató. Jelenleg Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb az álláskeresők aránya, 1,4 százalékos. 2019 márciusában még 1,1 százalékos volt ez az adat. A fővárosiak 1,4 százaléka keresett állást idén márciusban csakúgy, mint egy évvel korábban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.