Egyeztetés nem volt, a kutatóintézetek nem tudják, mi kell ahhoz, hogy fizethessék a béreket és a rezsit.
Megszűnik az MTA egykori kutatóhálózata, a ma Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) néven ismert intézményrendszer eddigi finanszírozása egy csütörtöki kormányhatározat alapján.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt állítja, hogy a döntés nemzetközi téren versenyképtelenséget, a kutatók életében bizonytalanságot eredményez. Velük egyébként nem egyeztettek a változtatásról - írja a Mérce.
Az eddigi finanszírozás bázisalapú volt, ami helyett mostantól "feladatarányos" lesz, a "kutatási teljesítmény" függvényében. Ez viszont azt jelenti, hogy alapvető költségek fedezésére is pályázniuk kell az intézeteknek, például a rezsiköltségre. Emellett előfordulhat, hogy valamelyik kutatóintézet kiszámíthatatlan módon elveszíti forrásait, és így dolgozóit is. További probléma, hogy a "kutatói teljesítmény" meghatározása is bizonytalan, így nem lehet tudni, mit is kellene csinálni ahhoz, hogy folyamatosan működhessenek a kutatóközösségek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium friss közleménye ugyanakkor arról ad hírt, hogy jövőre 22 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre az ELKH működtetésére és fejlesztésére, emellett további 36 milliárd jut intézmény- és infrastruktúrafejlesztésre.
Ennek elosztása, a finanszírozás feltételei azonban nem derülnek ki, nemcsak a közleményből, hanem az akadémiai dolgozók számára sem.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.