A sertéspestis és a koronavírus is libikókára tették a sertésárakat, a polcokra kitett hús árában a vevők vélhetően csak az emelkedést tapasztalták, a beszakadó felvásárlási árakat nem. A jó hír az, hogy valószínűleg drágább már nem lesz a sertéshús, igaz, olcsóbb sem.
Tavaly az afrikai sertéspestis lódította meg a termelői felvásárlási árakat: augusztusban 1,8 euró volt az élősertés kilója, az idén márciusban már 2,2 euró. Mivel a magyar felvásárlási árak is a német jegyzéshez igyekeznek igazodni, az emelkedés nálunk is elindult, tavaly év közepén egy kiló élősertést 500 forint körüli áron vettek át a vágóhidak, ami a termelőknek a kedvezett.
Ezt követte a fogyasztói ár is, január-februárban már 8-10 százalékkal többért vehettünk sertéshúst a boltokban. A koronavírus kora tavaszi megjelenése még feljebb tolta az üzletekben az árakat, majd az első vásárlói sokk után beállt a jelenlegi szintre, ami a tavalyi fogyasztói árnál már közel 20 százalékkal magasabb.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban többször is elmondta, hogy harapófogóban vannak a húsfeldolgozók, mert felszökő alapanyagárakat nem tudták érvényesíteni az értékesítésben a kereskedelem ellenállása miatt. Tehát a sertéspestis miatti keresletnövekedés is inkább a termelőknek hozott hasznot, a feldolgozók csak lassan tudták lenyomni a kereskedők torkán az áremelést.
Az elmúlt hetekben viszont jelentősen lejjebb ment a sertés felvásárlási ára. Most a nagy német vágóhidakra májusban bekerült koronavírus szólt bele a felvásárlási árakba: Kína ugyanis visszavonta ezektől a vágóhidaktól az exportengedélyt, így bennragadt a németeknél rengeteg sertéshús, ami a magyar piacon is érezteti a hatását. A bezárások miatt a német termelők is bajba kerültek, ott állnak a levágatlan állománnyal, sertéspiacon jártas szakemberek szerint Magyarországra is szállítanak vágásra sertést a németek.
A Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének ügyvezetője, Fitos Gábor szerint Magyarorszgágon más a helyzet: itt hiány van a sertéshúsból, ezért nem számolnak a felvásárlási árak tartós csökkenésével. A csökkenés ráadásul meg is állt, második hete 1,47 eurón áll a felvásárlási ár a német jegyzés szerint, ami a csütörtöki árfolyam mellett, 511 forintos kilónkénti árat jelent. Jelentene, mert a magyar szerződött áraknál csak irányadó a német jegyzett ár, a jó szerződésekben jelenleg 450 forint a plafon. A kisebb vágóhidakra beszállítók meg lassan a 370-400 forintnak is örülnek.
„Az élősertés árának európai csökkenése érzékelhető a hazai piacon is, de még nem értek el hozzánk olyan információk, hogy bezuhantak volna a felvásárlási árak, és emiatt gondok lennének a termelőknél. Tény, hogy a felvásárlási árak csökkentek, de a Bizottság elemzése szerint, azok továbbra is magasabbak, mint az 5 éves átlagár” - reagált a felvásárlási árak csökkenésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Éder szerint ráadásul a nagyobb cégeket köti a szerződés is, ami általában valamilyen formában a német jegyzéshez köti az árakat, tehát az ilyen üzemekkel leszerződött termelőknél az árcsökkenés a német ármozgástól függ.
A Nemzeti Agrárkutató Intézet adataiban is lekövethető az alapanyag árcsökkenés, ami elsődlegesen a kisebb termelőknél, termelői csoportoknál jelentkezik nagyobb mértékben egyelőre, és csak lassan követi le a fogyasztói ár. Éder Tamás szerint még az sem biztos, hogy az üzletekben érzékelhető lesz ez az árcsökkenés, mivel a feldolgozók többsége éppen az év eleji 15-20 százalékos fogyasztói áremeléssel érte utol magát, és most mondhatják el a tavalyi pocsék évük után, hogy végre nem nagy veszteséggel értékesítik a húst. A szakember azt is hozzátette, hogy a két járvány szorításában, annak kiszámíthatatlansága miatt viszont az árelőrejelzések az eddig megszokottnál jóval bizonytalanabbak, hiszen azt senki nem tudja megmondani, hogy akár a sertéspestis, akár a koronavírus, éppen hol üti fel a fejét, és mit ránt magával.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.