Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Recessziót és nagy munkanélküliséget jósol az Európai Bizottság és az OECD is; Budapesttől egyre több pénzt vennének el, Debrecennek 29 milliárd forintot adnak; kiderült, hogy a magyarokat zavarja a legkevésbé a korrupció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Recesszió és növekvő munkanélküliség vár Magyarországra az OECD előrejelzése szerint. Alapesetben 8 százalékos recessziót vár a szervezet, jövőre pedig 4,6 százalékos növekedést. Ha a járványnak lesz második hulláma, nem ússzuk meg ennyivel, akkor idén 10 százalékos zuhanás jön, jövőre pedig csak 1,5 százalékos növekedés. A kormány úgy reagált erre: nem megalapozottak az állítások.
Az Európai Bizottság is közzétette a maga konvergenciajelentését. Ebben megerősítik a tavaszi előrejelzés számait: a GDP idén 7 százalékkal zuhanhat, jövőre pedig 6 százalékkal nőhet, vagyis 2021 végére nem ér el a gazdaságunk arra a szintre, ahol 2019-ben volt. Mint írták, annyira kitett a magyar gazdaság a nemzetközi folyamatoknak, hogy hiába voltak kevésbé szigorúak a járvány miatti korlátozások, nem ússzuk meg recesszió nélkül. A kormány pedig eddig nem nagyon pumpálja a pénzt a válságkezelésbe.
Csütörtökig úgy tűnt, a kormány csak jövőre von el több pénzt Budapesttől, egy friss fideszes költségvetési módosító szerint azonban már idén további 11 milliárd forintot vár, jövőre pedig további 22-26 milliárdot, tehát összesen 21, illetve 32-36 milliárdot vennének el a fővárostól.
Azért nem mindenki jár rosszul: miután Kósa Lajos megmondta, hogy a magyar jövő Debrecenben épül, megjelent egy kormányhatározat arról, hogy a debreceni önkormányzat 2023-ig 29 milliárd forint plusz központi költségvetési támogatást kap.
Részletes számokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal arról, hogyan csökkent harmadával a magyar ipar teljesítménye áprilisban. Az autógyártás összeomlott abban a hónapban, ott 94 százalékos visszaesést mértek, a járműalkatrészek gyártása 69 százalékkal esett vissza. Egyedül a gyógyszergyártásnak ment jól, ahol 19 százalékos volt a növekedés.
Az infláció több, mint két éve nem volt ennyire alacsony, csupán 2,2 százalékos. De ez gyakorlatilag csak annak tudható be, hogy az üzemanyagok ára 22 százalékkal zuhant. Az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, több hústermék 20 százalék fölötti mértékben drágult, de a zöldségek, gyümölcsök ára is 19 százalékkal nőtt.
Azt is a héten tette közzé a KSH, hogy áprilisban a járvány ellenére is csökkent a természetes fogyás. A korábbi hónapok mini baby boom-ja lecsengeni látszik, 600-700 helyett most már csak 150-nel több gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások száma pedig 136-tal nőtt.
A hét képe: a velencei óriáskerék, amely azért maradhat a helyén, mert hivatalosan nem minősül építménynek.
Az egész EU-ban a magyarokat zavarja a legkevésbé a korrupció – állapította meg az Eurobarométer. Nálunk a megkérdezettek 38 százalékát zavarja a korrupció, pedig 87 százalék szerint ez széles körben elterjedt, 77 százalék pedig úgy érzi, hogy az üzleti kultúránk része.
Átnéztük, miként alakította át a Fidesz az előző tíz évben a magyar korrupciós rendszert – ebben igazi reformerek voltak, annyira az alapokról indulva, módszeresen, jól felépítve formálták át a korrupciót. Ma már ott tartunk, hogy a NER-közeli vállalkozók elitje négyszer annyi közbeszerzést nyer, mint Simicska Lajos a G-nap előtt. Azt pedig az e heti HVG írta meg, hogy hivatalosan egy pasaréti lakópark három négyzetméteres tárolójában nyomorog több NER-közeli cég.
35 vasútvonalon is járványügyi menetrendet vezetett be a MÁV, a vonatok egy része helyett pótlóbuszok szállítják az utasokat. Ez több esetben azt jelenti, hogy 1-3 vonatpár maradt naponta, gyakran a munkába járáshoz lehetetlen időben. Sok helyen tiltakoznak a polgármesterek, kiderült az is, hogy több helyen a megszüntetett vonat továbbra is közlekedik üresen, úgynevezett szerelvénymenetben, miközben az utasoknak az azzal párhuzamosan közlekedő pótlóbuszt kell használniuk.
A Fidesz tíz éve ilyenkor azt mondta, a vasútvonalak bezárása a vidék megbüntetését jelenti, és valóban, vonalbezárás azóta sem volt, épp csak elsorvasztottak a mostanihoz hasonló módon vonalakat. A Volánbusz és a MÁV közös cégbe olvasztásának eddig legalább ötször futottak neki tíz év alatt, mindhiába, de az e-jegyrendszert is megígérték már 2010-ben.
Lassan kezd magához térni a turizmus Magyarországon, de gyors visszapattanásról azért nincs szó. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a június gyengébb a tavalyihoz képest, a júliusi foglalások száma viszont már bizakodásra ad okot.
A külföldi turistákat azonban lehetetlen pótolni. Normális körülmények között a turisták nagyjából fele volt külföldi, fele magyar, azaz most, hogy sokan nem mernek még a saját országukból elutazni, és más államokat is sújt a gazdasági válság, mindenképp nagyot esik a forgalom. Főleg úgy, hogy a külföldiek nagyságrendekkel többet költenek – és nem csak a szálláshelyeken – mint a belföldi utazók.
Nyilvánosak lettek a kormány tagjainak 2019-es adóbevallási adatai. Azt már lehetett tudni, hogy Orbán Viktor 50 forinttal kevesebbet keres tavaly óta, most az is kiderült, hogy nála rosszabbul a miniszterei közül csak Varga Judit keres.
A héten jelent meg A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány is. Az ország leggazdagabb embere változatlanul Csányi Sándor 310 milliárd forinttal, a második helyre Gattyán György jött fel 280 milliárddal, így Mészáros Lőrinc 270 milliárdra becsült vagyonnal visszaesett a harmadik helyre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
