Nem vágtak a költségeken, a 2021-es költségvetésben is 23,91 milliárd forint jut kormányzati kommunikációra.
Válság ide vagy oda, a tervek szerint egy dolog biztosan nem fog változni jövőre sem: a kék plakátokat ugyanúgy nézhetjük nagy tömegben az utcán, ahogy már évek óta mindig. A ma nyilvánosságra került költségvetés-tervezetből legalábbis az derül ki, hogy Rogán Antal minisztériumának ebbéli költségeit egy forinttal sem vágták meg: míg a 2020-as költségvetésben 23,91 milliárd forintot különítettek el propagandára (költségvetési nyelven a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra), addig jövőre is pontosan ugyanennyi pénzt, 23,91 milliárd forintot irányoztak elő.
Kérdés persze, hogy idén és jövőre is megállnak-e ennél az összegnél. Ahogy korábban megírtuk, a propagandakiadásokat eddig rendre alultervezték, tehát mindig többet költöttek, mint amennyit eredetileg szántak rá.
2016-ban például 2 milliárd forinttal, 2017-ben több mint 10 milliárd forinttal, 2018-ban 7 milliárd forinttal lépték túl a terveket. (2019-es adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ahogy értelemszerűen az ideiek sem).
Ha a Miniszterelnöki Kabinetiroda propagandára nem is költhet többet, a dolgozókra igen. Az idei előirányzat összesen 4,9 milliárd forintról szólt (A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal személyi juttatásainak és a munkaadókat terhelő járulékok összege), 2021-re a teljes összeg 5,3 milliárd forint.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015-ben állt fel. A zárszámadások alapján 2015–2019 között 68,5 milliárd forintot költött propagandára. 2019-re 29,6 milliárd forintot irányoztak elő, 2020-ra és 2021-re a már említett 23,91–23,91 milliárd forintot. A választás évéig tehát az összköltés a 145 milliárd forintot is meghaladhatja.
A költségvetésről további részleteket ebben a cikkben olvashat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.