Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.

A javaslat előadója Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – már ez kicsit furcsa, a gazdasági, fejlesztési ügyek ugyanis elsősorban Palkovics László innovációminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter portfoliójába tartoznak, az adózási kérdések pedig Varga Mihály pénzügyminiszterhez.

Igaz, a javaslat enyhén szólva érinti az önkormányzatokat, vagyis elsősorban közigazgatási jelentőségű, amely terület Gulyáshoz tartozik.

Egész területeket vehetnek el az önkormányzatoktól

A javaslat lényegében nem más, mint az április 17-én a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással hozott, különleges gazdasági övezetek kijelöléséről szóló rendelet törvénybe iktatása, vagyis állandósítása a veszélyhelyzet utáni időkre. Ráadásul olyan formában, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a kormánynak a települési önkormányzatok kivéreztetésére.

A javaslat szerint

a kormány rendeletileg (vagyis tetszése szerint) jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket, amelyeket a települési önkormányzatok mindenestül (tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg) elveszítenek, ezek a területek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek át.

A települési önkormányzatok ezekről a területekről adót sem szedhetnek – ez számos települési önkormányzat esetében halálos ítélet lehet (vagy legalábbis működésük ellehetetlenítése, teljes kiüresítése), hisz éppen a legnagyobb cégek (amelyek nagyobb beruházásokat képesek megvalósítani) a legnagyobb adóbefizetők.

A törvényjavaslat szerint ráadásul azok a cégek, amelyek alól a kormány a területet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja, visszaigényelhetik az illetékes települési önkormányzatnak esetleg már befizetett adóelőleget. Más szóval a kormány ezzel az eszközzel nemcsak jövőbeli bevételektől foszthat meg helyhatóságokat, hanem olyan pénzeket húzhat ki a zsebükből, amelyek oda már befolytak.

Az önkormányzatok pedig még arra sem kapnak időt, hogy felkészüljenek a súlyos bevételkiesésre: a javaslat alapján ugyanis a törvény már a kihirdetését követő napon hatályba lép.

A kormány szabad kezet ad magának

A legfontosabb különbség a fent említett „veszélyhelyzeti” gazdasági övezetekhez képest, hogy aszerint a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetté minősíteni.

A törvényi szintre emelendő változatban a limit már csak 5 milliárd forint. Ez nagyon alacsony összeg a nagyberuházások szintjén.

Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb magyarországi beruházás (a Mercedes kecskeméti gyárának – jelenleg felfüggesztett – bővítése) ennek a százszorosa, de a Mol tiszaújvárosi fejlesztésére is 400 milliárd forintot meghaladó összeget szán a cég.

Az ötmilliárdos határ olyan alacsony, hogy a kormány szinte az egész országban szabad kezet kap ahhoz, hogy kedve szerint jelöljön ki különleges gazdasági övezetet.

A kormánynak a javaslat értelmében a rendeleti kijelölés előtt ki kell kérnie az érintett önkormányzatok véleményét, a beleegyezésükre azonban nincs szükség, szóval a kormány akár az önkormányzatok akarata ellenében is elvehet tőlük területeket.

Papíron csak olyan területeket lehet különleges övezetté minősíteni, amelyeken a megvalósuló beruházás:

• a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
• és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

A második kritérium rendkívül tág, hiszen szinte bármilyen beruházásra ráhúzható, hogy vagy munkahelyek megszűnésének elkerülését, vagy újak létrehozását szolgálja. Az első ponttal kapcsolatban pedig a jogszabály nem határozza meg, pontosan mi számít a „megye területének jelentős részére kihatónak”, így praktikusan az számíthat ilyennek, amire a kormány azt mondja, hogy ilyen. Illetve nem látni, hogyan lehetne bármilyen fórumon bizonyítani, hogy a kormány tévesen feltételezte egy beruházásról, hogy hatása a megye „jelentős” részére „kihat”.

Szintén hatalmas kiskapu, hogy a jogszabálytervezet nem határozza meg, egy beruházás környezetének mekkora részét lehet különleges övezetté minősíteni. A kormány elvben egy beruházásra hivatkozva tetszőleges méretű területeket szervezhet majd ki a települési önkormányzatok alól.

Kétharmad kell hozzá

A kormány a „veszélyhelyzet” jegyében, még a rendeleti jogkörében már ki is jelölte az első ilyen gazdasági övezetet, méghozzá Göd területén, ahol a Samsung épít akkumulátorgyárat. Aztán rögtön rendelkezett is pár tízmilliárd forint infrastruktúrafejlesztésről a területen.

Gödöt egyébként ellenzéki polgármester és ellenzéki többségű közgyűlés vezeti, ahogy sok önkormányzatot a 2019-es választások óta. Ezzel szemben

a megyei közgyűlések mindegyikében a kormánypártoknak van többségük.

A törvényjavaslattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a megyei jogú városokat külön nem említi. És mivel az önkormányzati törvény (Mötv.) azokat települési önkormányzatként definiálja, értelemszerűen a megyei jogú városokra is vonatkozik minden – tehát a kormány azoktól is átadhat területeket a megyei önkormányzatoknak. Budapest különleges státuszát a törvényjavaslat is elismeri, Budapest esetében a kerületi önkormányzatok számítanak települési önkormányzatnak, a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Így a gyakorlatban, ha a kormány egyszer esetleg e jogkörében különleges gazdasági övezetté minősítene fővárosi területeket, akkor azok a kerületi önkormányzat(ok)tól a fővárosi önkormányzathoz kerülnének át.

Egyébként mivel a módosítás az önkormányzati törvényt is érinti, kétharmad kell az elfogadásához – ez aligha jelent majd gondot, hisz a kormánypártoknak kétharmaduk van az országgyűlésben.

A „veszélyhelyzeti” különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az ombudsmanhoz fordult. Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. „Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is” – írta a képviselő.

Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön

A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban.

A szabályok törvényi szintre emelése ellenére azok lehetnek alkotmányellenesek, így a kormány ezzel a manőverrel nem tud teljesen kikerülni egy ombudsmani, vagy esetleg egy alkotmánybírósági vizsgálatot.

Nem ez az első eset, hogy a kormány törvényi szinten akar állandósítani egy, első körben a „veszélyhelyzet” ürügyén rendeletileg bevezetett intézkedést Pontosan ez történik például a kiskereskedelmi különadó esetében is.