A koronavírus-pandémia gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének két munkatársa. Csizmadia Péter és Illéssy Miklós az ENSZ munkaügyi szervezete, az International Labour Organization (ILO) legfrissebb beszámolóját vette alapul.

Az Átlátszó által ismertetett tanulmány szerint a gazdasági sokkhatások munkaerőpiaci következményei általában késleltetetten jelennek meg, a COVID-19 okozta krízis azonban különbözik a korábbi válsághelyzetektől: azonnal éreztette a hatását a munka világában. Az ILO becslése szerint 2020 második negyedévében a globális munkaórák száma 6,7 százalékkal csökken, ami nagyjából 195 millió teljes munkaidejű munkahely elvesztésének felel meg.

A veszteség nem egyformán érinti az egyes ágazatokat: a leginkább sújtott szektorokban – így a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban vagy az üzleti szolgáltatásokban – jelenleg körülbelül 1,25 milliárd ember, a globális összfoglalkoztatottaknak körülbelül 38 százaléka dolgozik.

A becslések alapján egyfelől a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó, élőmunka-intenzív ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. Ezekben az ágazatokban a fertőzés veszélyének is nagyobb valószínűsége.

Az ILO adatai alapján a válság kedvezőtlen munkaerőpiaci hatásai a legnagyobb mértékben a közepes jövedelmű országokat, így például Magyarországot sújtják.

A tanulmány szerint "világosan látható, hogy a magyar munkavállalók több mint fele (59,2 százaléka) olyan magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik, mint a feldolgozóipar, a vendéglátás és idegenforgalom, az ingatlanközvetítés, a szállítmányozás vagy a kreatív és szórakoztatóipar".

A anulmány szerint ez az arány nagyfokú kitettséget jelent, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeknek az ágazatoknak a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása igen magas. A gazdasági kockázatok kettősek: egyrészt csökken az iparági kibocsátás, másrészt a jövedelemvesztés miatt csökken a vásárlóerő és a kereslet.

Hogy mi lesz a globális folyamat végkimenetele, egyelőre bizonytalan.

Még nem látható előre, hogy a munkahelyek számának csökkenése hol áll meg. Ez elsősorban attól függ, hogy az országonként eltérő logikájú és mértékű állami beavatkozások milyen mértékben képesek újra dinamizálni a munkaerőpiacot"

– írták a szakértők.

A tanulmány szerint a válságnak pozitív hozadéka is lehet, mivel az emberek tapasztalatokat szereznek, a gazdasági szervezetek új módszereket vezetnek be, a kormányzatok pedig gyors és hatékony megoldásokat keresnek a veszélyhelyzet kezelésére.

Összességében tehát, bár rövid távon a járvány időbeli és térbeli lefutása, valamint az ennek nyomán kibontakozó gazdasági recesszió mértéke a legnagyobb kérdés, hosszabb távon talán még ennél is fontosabb, hogy mennyire vagyunk fogékonyak a tanulásra, képesek leszünk-e felismerni a tágabb összefüggéseket"

 – mutatnak rá a tanulmány szerzői.